"Mondtam már, hogy Joschka Fischer kevesebb mint 12 óra alatt három különböző álláspontot fogalmazott meg Törökország felvételével kapcsolatban?" – A kérdés történetesen a dán külügyminiszter, Per Stig Moeller szájából hangzott el és került a filmszalagra, igencsak kellemetlen helyzetbe hozva őt. Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnököt hazájában élesen kritizálták azért a "diplomáciai baklövésért", hogy engedélyt adott a film további vágások nélküli bemutatására.
Moeller külügyminiszter konzervatív pártja szintén felháborodott a liberális párti Rasmussen döntésén, amit a miniszterelnök kormánya nyitottság iránti elkötelezettségével magyarázott. "A dokumentumfilm lehetővé teszi, hogy a nyilvánosság is lássa, hogyan születnek a politikai döntések" – nyilatkozta a Liberális Párt külügyi szóvivője, Troels Lund Poulsen. A film készítésének idején a legvitatottabb kérdés éppen az volt, hogy az EU vajon elfogadja-e Törökország felvételi kérelmét az Európai Unióba. A Joschka Fischerrel kapcsolatos kínos kijelentést Moeller külügyminiszter tette Rasmussen miniszterelnöknek. Magyarázatában a miniszter azt mondta: "Amit (Németország) a nyilvánosság előtt mond, az nem teljesen egyezik meg a valóságos hozzáállásával."
A filmet néhány héttel ezelőtt a svéd tévé is bemutatta, amire a török Hurriyet cím? napilap a címoldalon reagált felháborodva. Emiatt a német nagykövet, Dr. Rudolf Schmidt a tévé nyilvánossága előtt jelentette ki, hogy Németország soha nem ingadozott Törökország felvételének kérdésében. Berlinben Joschka Fischer külügyminiszter a szóvivője útján jelentette ki török újságírók előtt, hogy a film "teljesen téves"színben tünteti fel a német álláspontot.
A több ország (köztük Oroszország, Lengyelország, Csehország és az Egyesült Államok) politikusait is negatív színben láttató filmmel kapcsolatban a dán kormány korábbi külügyi tanácsadója, Henning Gottlieb azt nyilatkozta a Berlingske Tidende
cím? lapnak, hogy az visszaél Dánia EU-partnereinek bizalmával. "A diplomácia egyszerűen nem tűr ekkora nyilvánosságot" – jelentette ki a volt tanácsadó.
Annak ellenére, hogy a dán Konzervatív Párt felháborodott a film bemutatásán, nem követelnek hivatalos bocsánatkérést, mivel az kormányválsághoz vezetne, amit el akarnak kerülni.
2003. 04. 25. (VII/17)
