hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kémjátszma Szerbiában
Perisics a szuperügynök

Két eseménytől hangos igazán a szomszédos Szerbia mostanában. Miközben a szerb miniszterelnök-helyettesről kiderítették, hogy az USA-nak kémkedett, véglegesen is megszűnt a régi Jugoszlávia. A most már csak két tagból álló államszövetség új alapokra kívánja helyezni a jövőbeli együttműködést.

Belgrádban aláírták a Szerbia és Montenegró állami kapcsolatainak átalakításáról szóló megállapodást, melynek értelmében a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság neve a jövőben "Szerbia és Montenegró" lesz. Az egyezményt az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője, Javier Solana közvetítésével folytatott maratoni tárgyalások eredményeként véglegesítette a belgrádi és a podgoricai vezetés. A két tagköztársaság ennek értelmében, szoros szövetségben alakítja majd ki védelmi és külpolitikáját, de külön gazdaságpolitikája, pénze és vámszervei lesznek. A közös államnak így lesz kormánya, parlamentje és elnöke, és a megállapodás meghatározza a választások pontos módját is. Az egyezmény szerint hároméves átmeneti időszak után mindkét tagköztársaságnak joga lesz felülvizsgálni államjogi státusát, és adott esetben kilépni a közös államból. Ez abból a feltételezésből indul ki, hogy Montenegróban nem tartják meg a május elejére beharangozott függetlenségi népszavazást – mellesleg egy ilyen voksolás esetére az egyezményt szorgalmazó EU komoly retorziókat helyezett kilátásba. Javier Solana a térség stabilitása felé tett előrelépésnek nevezte a megállapodást, amely csak akkor lép életbe, ha azt helyben hagyja a jugoszláv, a szerb és a montenegrói parlament is. Milo Djukanovics montenegrói elnök – aki még most is inkább külön képzeli el a jövőt – nyilatkozata szerint az egyezmény szavatolja Montenegró érdekeit a nemzetközi intézményekben, és nem veszélyezteti a polgárok jogát ahhoz, hogy az átmeneti időszak után – azaz három év múlva – véleményt nyilvánítsanak saját jövőjükről. 

A szerbiai kormánykoalícióban sem fogadta mindenki lelkesedéssel az egyezményt. Kasza József szerbiai miniszterelnök-helyettes, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is elégedetlenségét fejezte ki, amiért a megállapodás aláírása előtt nem tanácskoztak a Vajdasággal. Velük ellentétben Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök láthatóan elégedett az egyezménnyel.

Az új államalakulatnak sikerült azonnal magára irányítania a külvilág figyelmét. Mivel az egyezmény nem oldotta meg a hónapok óta tartó szerb belpolitikai válságot, a feszültség újabb botrányt produkált. Katonai titkok átadásának vádjával tartóztatták le Szerbia egyik miniszterelnök-helyettesét, aki a boszniai háború idején Milosevics vezérkari főnöke volt. Momcsilo Perisiccsel együtt került az állami szervek keze közé egy amerikai nagykövetségi dolgozó is, akinek a vádak szerint a volt tábornok az iratokat átadta. Amerika hivatalosan is tiltakozott az eset kapcsán, mivel kiderült, hogy a csuklyás letartóztatást némi verés is követte. Djindjics szerb kormányfő elítélte a letartóztatást, jelezve, hogy nem ő állt a háttérben, és a hozzá közel álló külügyminiszteren keresztül hivatalosan is bocsánatot kért az USA-tól. Kostunica elnök a B92 rádiónak nyilatkozva kényes kérdésnek ítélte az amerikai diplomata esetét, szerinte azonban egy állam sem engedheti meg magának a katonai titkok kiszivárgásának gyanúját sem. A politikai elemzők és Perisics szerint a katonai titkok valójában Milosevics elleni bizonyítékok lehettek. A mentelmi jogot élvező aktív politikus – nem mellékesen – a belgrádi parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának elnöke is. A helyzetet tovább bonyolította, hogy kiderült: Perisics elmozdításával Horvátország hajlandó magas politikai szinten is rendezni Szerbiával való viszonyát. A boszniai háború idején Perisics még a jugoszláv hadsereg vezérkari főnökeként szolgált, ezt a posztját egészen 1998-ig töltötte be. Pozíciójából kifolyólag ugyanúgy felelős az ottani háborús bűntényekért – a horvátok emiatt húszévnyi börtönre ítélték –, mint Milosevics, mégsem szerepel a Hágai Nemzetközi Törvényszék körözési listáján. Ez a tény állhat azok mögött a feltételezések mögött, hogy Perisics egyfajta vádalku keretében valójában nem hadititkokat, hanem Szlobodan Milosevicsre nézve terhelő bizonyítékokat adhatott át az amerikai nagykövetség munkatársának.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!