A 77 éves Minnie Toliver búcsúzik apjától, Amerika legidősebb veteránjától. A 112 éves korában elhunyt Willie Charles Smith az I. világháborúban Franciaországban harcolt Fotó: Reuters
"Tudta, hogy eljön az engedmények ideje, csak kissé gyorsabban történt a dolog, mint ahogy egyesek elképzelték" – mondta Bush egyik közeli tanácsadója. Az elnök hozzáállása az elmúlt hónapokban alaposan megváltozott, de környezete ragaszkodik ahhoz a véleményéhez, hogy pontosan úgy irányítja az országot, mint kormányzósága idején Texas államot. Bírálói azonban másként látják a dolgot. Szerintük beiktatása óta sokkal konzervatívabb magatartást tanúsít, mint jelölt korában. Még a konzervatívokat is meglepte, milyen magas fokú érdeklődést mutatott nézeteik iránt, arról nem is beszélve, milyen sokukat nevezte ki magas beosztásokba. Az ellenlábasok mégis elismerik, hogy sokkal magabiztosabb vezető, mint amikor január 20-án beköltözött a Fehér Házba. Ennek tanúságát adta az a biztonság, amivel az elmúlt hétvégén kezelte a latin-amerikai politikával, kereskedelemmel és kábítószer-forgalommal kapcsolatos kérdéseket.
Az új elnök kezdi felfedezni azt, ami már elődeinek is meglepetéseket okozott, nevezetesen, hogy a világ bizony sokkal bonyolultabbnak látszik az elnöki iroda – az Oval Office – falain belülről, mint azt a választási hadjárat idején képzelte.
A száznapos államfő egyéb-ként abban is különbözik a Fehér Háznak szinte valamennyi előző lakójától, hogy sokkal nagyobb teret biztosít alelnöke számára, hiszen Dick Cheney idősebb és gyakorlottabb, és ami ennél is fontosabb, nincsenek elnökségre törő vágyai. Ő az, aki irányítja Bush energiapolitikáját, és várhatóan komoly szerepet fog betölteni a rakétavédelmi pajzs kidolgozásában is. Van azonban még egy feladata: állandó jelleggel csillapítani az elnököt, aki sokkal könnyebben gerjed dühre, mint édesapja.
Az Egyesült Államokban már hagyománnyá lett, hogy felmérés készül az új elnök első száz napjáról. Ennek segítségével mind a hivatali időszakának kezdetén lévő államfő, mind pedig az amerikai nép olyan dolgokat tanul, amelyek nem merültek fel a választási kampány forgatagában. Bush első száz napja aránylag nyugalmasan telt el, kivéve a kínai viszályt, no meg azt a kudarcot, amelyet éppen a kongresszustól kellett elviselnie. Az elnök ugyanis meghívta mind az 535 törvényhozót ünnepi ebédre a Fehér Házba. Igaz, hogy ez már a 101. napon, vagyis hétfőn zajlott le, de mindössze 193 képviselő jelent meg. Dick Armey, a képviselőház republikánus többségének vezetője kijelentette: "Az elnök helyében bizony belefáradnék az udvarlásba. Meddig kell keresni a kapcsolatot ezekkel a fickókkal és hallgatni a panaszkodásukat, hogy az ember nem keresi velük a kapcsolatot?"
A 102. napon azonban az elnök alaposan elvetette a sulykot. A Nemzeti Védelmi Egyetemen tartott beszédében a biztonsági stratégia gyökeres megváltoztatására hívott fel, beleértve új kapcsolatok kidolgozását Oroszországgal, egy átfogó rakétavédelmi rendszer felépítését, valamint mindkét fél atomfegyvertárának "a lehető legalacsonyabb számra" történő csökkentését. Az államfő éppen csak nem mondta ki, hogy az Egyesült Államok kivonja magát az 1972-ben Nixon és Brezsnyev által aláírt ABM-szerződésből. Világosan kifejtette, hogy olyan berendezések sorát szándékozik felépíteni, amelyek feltétlenül megsértik a szóban forgó egyezményt, melyről a szakértők azt tartják, hogy a nukleáris elrettentésnek sarkköve, és tiltást tartalmaz mindazokra a rendszerekre, amelyekről Bush beszélt.
Az amerikai államfő hangsúlyozta, hogy kormánya nem kíván egyoldalú elhatározásokat hozni. Elküldi képviselőit Európába, Ázsiába, Ausztráliába, Kanadába, ahol valódi tanácskozásokat folytatnak majd. "Meghallgatjuk és számításba vesszük barátaink véleményét" – szögezte le Bush. Majd hozzáfűzte: "Érintkezésbe kell lépnünk más érdekelt országokkal is, beleértve Kínát és Oroszországot. Moszkvának és Washingtonnak együtt kell munkálkodnia, hogy a 21. században létrehozza a világbéke és a biztonság új alapját. Magunk mögött kell hagynunk az ABM-egyezményt, amely csak bizalmatlanságon és kölcsönös sebezhetőségen alapuló kapcsolatot hozott létre." A bírálók azt hangoztatják, hogy az elnök lefestette az általa képzelt "szép, új világot", csak éppen azt nem írta körül, hogyan lehet eljutni odáig. Felhívást tett egy átfogó stratégiai újjászervezésre, előzetes tervrajzot terjesztett elő egy tengeri, légi és földi védelmi hálózatról, amelynek egyes elemeit nagy sebességgel fogják telepíteni. A program végrehajtásához új kerettervet ígért, de hogy ez pontosan mi is lesz, illetve miként fog az Egyesült Államok és Oroszország együttműködni annak létrehozása érdekében, arra mind a belföld, mind a külföld választ vár.
2001. 05. 05. (V/18)
