Az azonban figyelemre méltó, hogy Moszkva már nemcsak katonai erővel igyekszik megoldani a csecsen problémát; politikája jóval rugalmasabb lett. A csecsenek felé hangsúlyozzák, hogy nem a nép, hanem a terroristák ellen megy a harc, akik nemcsak az oroszok, hanem más népek fő ellenségei is.
Csecsenföldön a gerillák és terroristák akadályozzák a békés polgári élet helyreállítását, pedig minden hírműsor elején erről a építőmunkáról igyekeznek tudósítani. "Elég volt folyton a gerillák rémtetteiről hallani – mondják az orosz kormány képviselői –, az embereknek a pozitívumokról is kell tudniuk. Például arról, hogy a csecsen városokba és falvakba már jön a gáz, villany és fűtés; hogy kezd megjelenni a békés munka lehetősége."
No persze a normális élet még messze van, és a lakosok többsége munkanélküli – ezt beismeri az orosz kormány és a médiák is. Sőt, még arra is próbálnak magyarázatot találni, miért működnek sokszor együtt a csecsen lakosok a gerillákkal: például azért, mert azok a segítségért dollárral fizetnek. Viszont március 27-én a tévénéző azt is láthatta, hogyan fedezte fel a katonaság és a rendőrség a gerillák titkos nyomdáját, ahol ezek a dollárok készültek.
Szó ami szó, egy-egy ilyen információ sokat nyom a latban a Moszkva-Csecsenföld huzavonában, az előbbi javára. Már csak azért is, mert Csecsenföld jelentős részén fogható az orosz tévéadás, a helyreállított, bár egyelőre még ideiglenes csecsen televíziós központon keresztül. Itt születnek a kezdődő helyreállításról szóló híradások. A napokban a csecsen sajtóminiszter azt nyilatkozta, hogy áprilisban az egész kormány Groznijba költözik, ahol már folyik az előző hatalmi struktúrák újjáteremtése, és egy új, 60 méteres tévétorony építése. Groznij újra Csecsenföld igazi fővárosa lesz. Az ilyen híreket bizonyára szívesen hallgatja majd a legtöbb csecsen. A főváros Gudermeszbe helyezésére tett kísérletek nem voltak ilyen sikeresek – sem a gerillák, sem az előző elnök, Maszhadov, sem a nép körében. Moszkva mindezt tudomásul vette. A probléma megoldására irányuló lépései arról tanúskodnak, hogy a gerillákkal a nép szimpátiájának elnyeréséért folyó küzdelemben a kezdeményezés egyértelműen a szövetségi erők kezébe kerül át. A csecsenek, úgy tűnik, véglegesen bizalmat szavaztak az adminisztráció elnöki posztjára került Kadirov muftinak, legalábbis Zavgajev, a csecsen kommunista párt exelnökének múlt havi nyilatkozatából ez következik. Az első, 1994–96-os háború idején ez utóbbi volt Moszkva támogatottja, Dudajev és Maszhadov ellenében. Mikor aztán a háborút elvesztették, Zavgajevet Tanzániába küldték nagykövetnek, és sokáig nem lehetett látni. Most pedig a televízióban szerepelve kijelenti, hogy Kadirov nyerte a választásokat, és Maszhadovnak nincs helye Csecsenföldön, tudva, hogy nemcsak Moszkva támogatja, hanem jelentős csecsen klánok is.
A gerillák, úgy tűnik, érzik, hogy a Moszkvával vívott információs háborúban jelentősen alulmaradtak. Talán ez a magyarázata a külügyi kapcsolataikat intéző Ahmadov találkozójának az USA külügyi képviselőjével, ami mellesleg kiváltotta az orosz médiák és a külügyminisztérium felháborodását.
Moszkva előnyben van az információs hadviselésben – a gerillák pedig robbantásokkal válaszolnak. Csakhogy minden robbantás ellenük dolgozik. Moszkvának pedig az idő. Az ő feladata a csecsenföldi helyreállítási munkák kiszélesítése és felgyorsítása. Ahogy megjelenik a normális munkából való megélhetés esélye, a gerillákkal rokonszenvezők tábora egyre csökken majd. Annál is inkább, mivel az orosz média egyre gyakrabban közöl híreket terroristák elfogásáról és elítéléséről. A kormány nyilvánvalóan be szeretné bizonyítani, hogy egyetlen ember sem kerüli el büntetését, aki részese a robbantásoknak és a gyilkosságoknak.
2001. 03. 31. (V/13)
