hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Megértő hallgatás
Washington új közel-keleti politikája

Ariel Saron közelmúltban hivatalba lépett izraeli miniszterelnök látogatást tett Washingtonban George W. Bush új amerikai elnöknél. A jelek szerint a két vezető úgy találta: mindkettőjük közös érdeke, hogy ne politikai nyomással próbálják megteremteni a béketárgyalások lehetőségét Izrael és a palesztinok között, mialatt folytatódik az erőszak.



Ariel Saron izraeli miniszterelnök George W. Bush amerikai elnökkel. Partnerek Fotó: Reuters

A két politikusnak nem ez volt az első találkozása. Az amerikai államfő 1998-ban még kormányzóként járt Izraelben, és úgy esett, hogy Saron, Benjamin Netanjahu kormányának minisztere idegenvezetőként kalauzolta egy kirándulás alkalmával. Bush az esetet felidézve kijelentette: "Miniszterelnök úr, Ön nem gondolta volna akkor, hogy még kormányfő lesz, és bizonyára még sokkal kevésbé azt, hogy én meg elnök." Amint az már lenni szokott, amikor új izraeli kormányfő lép hivatalba, Saron sem mulasztott el az Egyesült Államok elkötelezettségéért folyamodni országa iránt 

– amelyet meg is kapott. A kormány egyik vezető személyisége ráadásul úgy jellemezte Amerika álláspontját, hogy az "megingathatatlan, mint mindig". 

Az elnöki irodában lezajlott megbeszélést követően Bush kifejtette: "Elmondtam, hogy országunk nem próbálja meg kierőszakolni a békét, hanem inkább megteremtjük a békét, és együttműködünk majd azokkal, akik felelősek érte." Saron meggyőződésének adott hangot, hogy az amerikai elnök elfogadta az izraeli álláspontot, miszerint addig ne kezdjenek tárgyalásokat a palesztinokkal, amíg az erőszak véget nem ér: "Senki ne adja meg magát a terrornak; a szabad világnak pedig harcolnia kell ellene, legyen az helyi, regionális vagy nemzetközi terror." 

A sajtónak adott tájékoztató során egy kormányszóvivő elmondta: Bush elnök véleménye szerint "valamennyi érdekelt féltől függ, hogy csökkenjen az erőszak a térségben". Az elnök sürgette továbbá Saront, hogy könnyítsen a palesztinokra nehezedő gazdasági megszorításokon, amire az izraeli miniszterelnök válasza az volt: van rá mód, hogy lépések történjenek ebben az irányban. Az Egyesült Államok és Izrael között fennálló biztonsági kapcsolatok terén ugyancsak talált közös érdeket a két vezető, mégpedig a rakétavédelem kérdésében. Washington komoly érdeklődést tanúsított Izrael rakétavédelmi képességének továbbfejlesztése iránt. Saron egyébként nem kért újabb katonai támogatást. 

Saron már a Bushsal való találkozó előtt, látogatásának első napján arról beszélt, hogy Arafatnak nem kellene szíves fogadtatásra találnia Amerikában, hiszen ha nem is közvetlenül, de részese volt a hathónapos palesztin–izraeli erőszaknak. "Egy washingtoni meghívás törvényességet biztosítana egy olyan ember számára, aki fellobbantja a terrorizmust." A Fehér Ház nyitva hagyta a kérdést Arafat meghívásával kapcsolatban. Egy hivatalos személy azonban neve elhallgatását kérve közölte: az amerikai államfő már meghívta Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt és Abdullah jordániai királyt, valamint folytatódnak a diplomáciai kapcsolatok Arafattal. Hasszan Abdel Rahman, a palesztinok washingtoni nagykövete elmondta: nem terveznek Bush-Arafat találkozót. 

Saron voltaképpen abban a reményben jött Washingtonba, hogy megkísérelje visszájára fordítani a hagyományos diplomácia bölcs szabályait, amelyek szerint a béke létrehozása biztonsághoz és stabilitáshoz vezet. Amikor Ehud Barak volt miniszterelnök elhatározta, hogy békét köt a palesztinokkal, azzal érvelt, hogy egy békeszerződés, a konfliktusnak véget vető egyezmény meghozza a biztonságot, a békét, a nyugalmat, amelyet az erőszakba belefáradt országa oly hőn kíván. Saron kísérletet tett, hogy fejtetőre állítsa ezt az egyenletet. Nézete szerint nem a béke hozza meg a stabilitást és a biztonságot, hanem a biztonság és stabilitás eredményezheti csak a békét. A biztonság és a regionális stabilitás előfeltétele, és nem eredménye a békekötésnek. Az izraeli kormányfő leszögezte: "A Közel-Keleten ma az instabilitás erői kerekednek felül. Nem meglepő, hogy ebben az új környezetben zsákutcába jutott az arab–izraeli békefolyamat. A terrorizmus mint hadviselési forma stratégiai kérdés a mi térségünkben, ahol a legtöbb háborút a terrorizmus robbantotta ki. Ily módon a múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy a nemzetközi terrorizmus még ma is veszélyeztetheti mind a térségi, mind a nemzetközi stabilitást. A terrorizmus pedig csak növekszik, amikor semmibe veszik a nemzetközi normákat és elveket, amikor a tárgyalások békés eredményeit felváltja az erőszak és megfélemlítés" – mondotta Saron. 

Az izraeli kormányfő szerint nem Jeruzsálem vagy a menekültek kérdése a döntő. Arafat palesztin terrorja, szélsőséges iszlám nézetei, valamint Irán és Irak forgatják fel a Közel-Keletet. A látogatás nyomán még korai lenne felmérni, hogy az amerikaiak elfogadják-e ezeket az érveket, illetve hogyan illesztik be ezeket a régióról alkotott saját elgondolásaikba. Most mindenesetre udvariasan és figyelmesen meghallgatták Saron érveit.


Leleplezett bomba Jeruzsálemben

Sugallatot kapott a parkolóőr

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!