A 14 tagállam nevében Portugália, az EU június végén leköszönő elnöke tette a
javaslatot, hogy három különmegbízottat – a népszerű uniós megfogalmazás szerint
úgynevezett "bölcseket" – bízzanak meg az osztrák kormány tevékenységének
vizsgálatával és egy jelentés összeállításával. A bölcseket a strasbourgi bíróság
jelöli ki. A jelentés ismeretében a 14 állam eldönthetné, fenntartsák-e a kétoldalú
kapcsolatok befagyasztását, vagy sem. A belga külügyminisztérium szóvivője kedden
munkaokmánynak nevezte a megállapodást, amelynek egyelőre semmiféle kötelező ereje
nincs. A brüsszeli Le Soir értesülése szerint a javaslatot bizalmas megbeszélések után
a portugál kormány fogalmazta meg, a Tizennégyek pedig sorra elfogadták.
A 14 partner között faxmásolatban terjesztett, Ausztriával hivatalosan nem ismertetett
dokumentumot Louis Michel belga külügyminiszter hozta nyilvánosságra. Jörg Haider
karintiai tartományfőnök, az Osztrák Szabadságpárt volt vezetője úgy véli, olyan
provokációról van szó, amely a tervezett osztrák népszavazás elodázására szolgál.
A népszavazást, amelyben megkérdeznék az osztrák polgárokat, mit gondolnak az EU
Ausztria elleni szankcióiról, Bécs arra az esetre helyezte kilátásba, ha az EU június
végéig nem áll elő konkrét programmal a szankciók feloldására.
A Le Soir a portugál elnökség javaslatát egyszerre találta túl soknak és túl kevésnek.
Egyrészt úgy látja, hogy az végre tökéletes kiutat nyújt az Ausztria elleni büntetőintézkedésekből,
s erre különösen a soros elnökséget átvenni készülő Franciaországnak van szüksége:
az osztrák kérdés megoldása aláaknázhatta volna az egész második félévi francia
elnökséget, amelyre sok súlyos kérdés megoldása vár. Ugyanakkor az osztrákok továbbra
is elégedetlenek azzal, hogy a döntés joga változatlanul a Tizennégyek kezében van.
Az osztrák kormány nagy felelősséget vállal az őszre tervezett népszavazással, ha
csak Haiderék kedvéért felkorbácsolják az amúgy is erős nacionalista érzelmeket,
és megkockáztatják Ausztria tényleges elszigetelődését. Hiszen az eddigi szankciók
tulajdonképpen nem jártak lényeges anyagi veszteségekkel, igaz, hogy az ország jó híre
már így is csorbát szenvedett, és ennek következményei még nem láthatók. Ha Schüssel
józan marad, akkor felismeri: veszélybe kerülhet a kancellári széke.
2000. 07. 01. (IV/27)
