hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Új stratégia a dzsihád ellen

2000. 04. 15.
A hidegháború befejeződése nemcsak Törökország és India régi stratégiai identitását alakította át, hanem egész sor új politikai kihívás és gazdasági lehetőség elé is állította a két országot – állítja nemrég megjelent tanulmányában a londoni Jane\'s Stratégiai Intézet biztonságpolitikai kiadványa, az Intelligence Digest. Az új kihívások hagyományos ellentéteik feladásával új politikai kapcsolatok felé is vezetik a két országot. Ma Törökország egyre inkább úgy tekint Indiára mint a térség meghatározó erejére, és az új évszázad lehetséges új piacára. Ugyanakkor India számára a Törökországgal ápolt jó kapcsolatok hidat jelenthetnek Közép-Ázsia felé.

Az elemzés több okát látja a két ország között megfigyelhető új közeledésnek.
Mindketten felismerték, hogy az iszlám fundamentalizmus fenyegetést jelent a
demokratikus világi hatalom számára, ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy
viszonylag sérülékenyek még az emberi jogok tiszteletben tartásának területén, és
egyaránt fenyegetve érzik területi integritásukat a határokon átnyúló
gerillamozgalmaktól és terrortevékenységtől. Amerika stratégiai közeledése India
felé szintén arra ösztönzi Törökországot, hogy változtasson dél-ázsiai politikáján,
és nem utolsósorban az is hozzájárult a két állam közötti kapcsolatok javulásához,
hogy a Törökország és Görögország között Ciprus miatt fennálló feszültség csökkenésével
fokozatosan Delhi is semlegesebb álláspontra helyezkedett a kérdésben.

Törökország, amely maga is növekvő piacnak számít, az ázsiai nagyhatalmak – Japán,
Kína, India – felé kíván közeledni a kölcsönösen gyümölcsöző gazdasági együttműködés
érdekében, és ebben a helyzetben a stagnáló gazdaságú Pakisztán egyre kevésbé számíthat
az ország lojalitására. A nemrég Delhibe látogatott Bulent Ecevit török
miniszterelnök egyenesen kijelentette: "Nem hiszem, hogy minden indiai látogatásunk
alkalmával Pakisztánba is el kellene látogatnunk." Erre Törökországnak jó oka is
van, hiszen Pakisztán az utóbbi időben olyannyira talaja lett a szélsőséges nézeteknek
és a terrorizmusnak, hogy a világi török vezetésben joggal kelt aggodalmat a dzsihád
irányultságú iszlamabadi vezetéssel fenntartott kapcsolat.

Az Ankara–Delhi közeledés másik nem elhanyagolható dimenziója a közel-keleti
kapcsolat, hiszen mindkét ország az Izraellel való kapcsolata erősítésén fáradozik.
Az új Ankara–Jeruzsálem–Delhi stratégiai háromszög reményteljes fejlődésnek néz
elébe; és ha valóban létrejön, akkor erős bástya lehet az iszlám fundamentalizmus
fenyegetésével szemben – zárja elemzését az Intelligence Digest.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!