hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Leszavazott atomcsend
Szenátusi nem a Clinton-doktrínára

1999. 10. 16.
Az amerikai szenátus leszavazta a nukleáris kísérletek átfogó tilalmát célzó nemzetközi egyezmény ratifikálását. Bill Clinton amerikai elnök még 1996-ban aláírta a dokumentumot, ám azóta sem sikerült elfogadtatnia a republikánus többség? szenátussal. A mostani vereséget követően – amely egyébként megakadályozta az egyezmény nemzetközi jogi hatályba lépését is – Clinton úgy nyilatkozott: "a harcnak még koránt sincs vége".

Az ügy a hónap elején került előtérbe, amikor a Fehér Ház, valamint az amerikai
szenátus republikánus tagjai késhegyre menő vitát kezdeményeztek: előbbiek az atomkísérletek
betiltását célzó egyezmény jóváhagyása, utóbbiak pedig elvetése mellett érveltek.
Velük egyidejűleg atomügyekkel foglalkozó amerikai és orosz hivatalos körök is tárgyalásokat
folytattak: Bill Richardson amerikai energiaügyi miniszter több olyan lépést javasolt,
amely fokozná az ellenőrzést – többek között amerikai szakértők látogatását a
Novaja Zemlján lévő zárt orosz atomkísérleti telepen. Adamov, orosz atomenergiaügyi
miniszter hajlandónak mutatkozott az indítvány megvitatására, ám ragaszkodott ahhoz,
hogy a tervezet olyan együttműködési lehetőségeket is magában foglaljon, mint például
a legkorszer?bb amerikai számítógépekhez való hozzáférhetőséget, ami segítséget
nyújtana Oroszországnak egy biztonságos és megbízható atomfegyvertár fenntartásában.
Mind Richardson, mind Adamov egyetértettek abban, hogy a szerződés a nemzetközi
biztonság érdekeit szolgálná és mindkét országnak jóvá kellene hagynia.

Erre azonban még egy ideig várniuk kell – az ameri-kai szenátus ugyanis 51:48 arányban
szerda este elvetette a nukleáris kísérletek átfogó tilalmát célzó nemzetközi
egyezmény ratifikálását. A száz tagú szenátusban az egyezmény mellett csak 44
demokrata és 4 republikánus képviselő szavazott, s így nem sikerült elérniük a
ratifikáláshoz szükséges kétharmados többséget. A szerda esti szavazás megalázó
vereségnek tekinthető a Clinton-kormányzat külpolitikájára, amely energiáinak
jelentős részét arra fordította, hogy gátat vessen a nukleáris fegyverek és a nukleáris
technológia továbbterjedésének. E küzdelem fontos része volt az átfogó robbantási
tilalom kezdeményezése is, amelynek elfogadását most maga az Egyesült Államok
tagadta meg, s ezzel a nemzetközi jogi hatályba lépés is meghiúsult.

Persze mindkét párt előre tudta, hogy az egyezmény elvetése bizony igen kellemetlen
helyzetet teremt az Egyesült Államok számára a nemzetközi arénában is. "Ha a szenátus
elveti az egyezményt, sokkal nagyobb kockázatot kell vállalnunk, mivel az atomarzenálok
növekedni fognak, a válságos körzetekben elterjednek a fegyverek és veszélyes
uralkodók, sőt terroristák kezébe is kerülhetnek" – hangsúlyozta korábban
Clinton elnök. "Mivel nincs szükségünk atomkísérletekre, jól felfogott érdekünkben
áll olyan egyezmények létrehozása, amelyek segítik megelőzni azt, hogy olyan országok,
mint India, Pakisztán, Oroszország, Kína, Irán és mások kikísérletezzenek, illetve
telepítsenek atomfegyvereket" – mondotta az amerikai államfő.

Hiábavalónak bizonyult annak a 32 Nobel-díjas fizikusnak a sürgetése is, akik szintén
arra kívánták rávenni a szenátust: hagyja jóvá az egyezményt, amelyet "elsődleges
fontosságúnak minősítettek az atomfegyverek elterjedését gátló jövőbeli törekvések
szempontjából."

A republikánusoknak azonban más volt a véleményük. "Amennyiben jóváhagynánk ezt
az egyezményt, saját magunkat vernénk bilincsbe" – szögezte le John Czwartacki,
aki Trent Lott, a szenátus többségi vezetője mellett a sajtótitkári teendőket végzi.
Az ország nukleáris fegyvertárának biztonságát és megbízhatóságát ellenőrző,
illetve fenntartó tudósok pedig úgy nyilatkoztak: feladatuk teljesítéséhez nélkülözhetetlenek
az atomkísérletek.

Daniel Patrick Moynihan, New York-i szenátor kifejtette: az egyezmény leszavazását követően
"azt fogják híresztelni, hogy nemet mondtunk, ugyanúgy, mint ahogy 1919-ben nemet
mondtunk a versailles-i szerződés esetében." Erre a kijelentésre James Inhofe,
oklahomai republikánus szenátor válaszolt, aki úgy jellemezte az egyezményt, hogy az
"nem más, mint egyoldalú lefegyverzés. Úgy vélem, a Fehér Házban igazán azt
hiszik, hogy ha valamennyien körben állunk, fogjuk egymás kezét és valamennyien
letesszük a fegyvert, akkor mindenki boldog lesz. Én azonban nem vagyok elégedett
ezzel. Úgy érzem, hogy nekünk szükségünk van nukleáris elrettentésre."

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!