hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Papíron már kész a béke
A szárazföldi invázió lehetséges for

1999. 05. 08.
HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Túl a hatezredik bevetésen: a Jugoszlávia elleni légitámadások a hét
legfontosabb ipari állam és Oroszország külügyminisztereinek bonni találkozóján
elért elvi megállapodás után sem szünetelnek. Az egyelőre csupán papíron létező
béketerv legkényesebb pontja a menekültek visszatérését biztosító nemzetközi erő
összetétele: a CNN hírtelevízió értesülései szerint Belgrád legfeljebb 30
százalékos NATO-részvételt tartana elfogadhatónak, a 30 százalékban orosz és 40
százalékban semleges országokból érkező katonaság mellett. Robin Cook brit
külügyminiszter azonban ragaszkodna ahhoz, hogy a haderő "foga elég éles legyen"
– és ezt véleménye szerint csak a NATO lenne képes biztosítani. A katonai
zsargonban máris "KFOR"-ként emlegetett szárazföldi hadsereg bevetéséhez a
G-8-ak az ENSZ Biztonsági Tanácsának hozzájárulását is meg kívánják nyerni.



Clinton elnök felkereste a Németországban állomásozó amerikai csapatokat. Bonni
látogatásának fő célja a Frankfurter Rundschau szerint az volt, hogy "kitapintsa a
bizonytalankodó partner pulzusát "    Fotó: MTI

A diplomáciai egyezséggel egy időben a Reuters azt jelentette, hogy legalább három
rakéta csapódott be Újvidék Heréskert nev? lakónegyedének körzetében. Caslav
Popovic polgármester szerint sok a sebesült, mert az egyik rakéta lakott helyet talált
el. Szemtanúk szerint a rakéta a városközponttól mintegy két és fél kilométerre
északnyugatra lévő negyedben, egy parkolóban csapódott be. A "találat" helyén
– egy iskola és két lakóépület szomszédságában – hatalmas kráter tátong. A
NATO-bomba nyilván célt tévesztett: a lakónegyed szélén álló laktanyát eddig már
háromszor támadták a szövetség gépei.

Jovanovics jugoszláv külügyminiszter szerint a hetedik hete tartó légitámadások
nagyobb károkat okoztak már eddig is az országnak, mint a II. világháború. A civil
lakosság fokozottan érzékeli a háború terheit, miután a NATO új típusú
grafitbombái Szerbia nagy részén tartós áramkimaradásokat okoztak. Belgrádi
jelentések szerint az áramszolgáltatásra mért csapások miatt 111 koraszülött
került életveszélyes állapotba. A szükséghelyzetben használt áramfejlesztők csak
néhány órára biztosították az életmentő készülékek működését – idézte
Slobodanka Ilicset, az egyik kórház újszülöttosztályának vezetőjét a Tanjug
hírügynökség. A koraszülöttek esetében, akik csak két kilogrammos vagy még kisebb
súllyal jöttek világra, kifejezetten energiaigényes készülékeket kell folyamatosan
működtetni. Ilics osztályán például kilenc koraszülöttet mesterségesen
lélegeztetnek. A hőmérséklet vagy a levegő nedvességtartalmának szabályozása
szintén sok áramot igényel. Egy újabb áramkimaradás "végzetes
következményekkel" járt volna – tette hozzá Ilics. Veszteség érte az amerikai
hadsereget is. Még mielőtt bevetésre kerültek volna az Albániába vezényelt Apache
helikopterek, a huszonnégy harci egységből kettő megsemmisült. A második Apache is
gyakorlatozás közben zuhant le Tiranától mintegy 75 kilométerre északnyugatra.
Mindkét pilóta életét vesztette – ők hivatalosan a balkáni háború első amerikai
áldozatai.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!