Több mint egy milliárd ember számára az év vége nem az ünnepekkel együttjáró
nagy evést-ivást jelenti – éppen ellenkezőleg: a föld muszlim lakossága életében
általában ez a hónap – a ramadán – a böjt ideje. Azért általában, mivel az
iszlám holdévekben számolja az időt, s emiatt az ünnepek "előrevándorolnak" a
naptárban: a ramadán kezdete 1993-ban például február 23-ra esett. Az idén viszont
szinte napra pontosan egybe esett a keresztény világ leglátványosabb ünnepével, a
karácsonnyal, ugyanis december 26-án, szombaton kezdődött.
A mekkai zarándoklat, a hadzs mellett a mohamedán vallás egyik tartóoszlopának számító
böjt a nap felkeltével kezdődik, s lenyugtával végződik. A hith? muszlimoknak egy hónapon
keresztül tartózkodniuk kell az ételtől, az italtól (még a víztől is), valamint a
testi élvezetektől mindaddig, amíg a nap látható az égen. A nappal elvesztett tartalékokat
azonban a buzgó muszlimok éjjel pótolhatják. A mohamedán vallás úgy tartja: ez a hónap
az, amikor Allah kinyilatkoztatta a Korán verseit Mohamed prófétának. Az iszlám
szentnek tekintett könyve, a Korán maga is beszámol erről az eseményről, amely a leírás
szerint a ramadán hónap 26-ról 27-re virradó éjszakáján történt, ami ezért az
"elrendelés éjszakája" nevet kapta.
A böjt mindenki számára kötelező, felmentést csak kevesen kaphatnak: a kivétel a
betegekre és az úton levőkre vonatkozik, ám az év folyamán nekik is meg kell
tartaniuk a böjtöt egy ugyanilyen hosszúságú időtartamban. Az iskolás korú Hasan
szüleivel együtt évről évre megünnepli a mohamedán vallás által meghirdetett
harminc napig tartó böjtöt. Hasan a ramadán alatt hajnali négykor kel, hogy
elfogyaszthassa a palacsintából, narancsléből, szőlőből, tojásból és zabpehelyből
álló bőséges reggelijét. Ezután családjával együtt elmondja a kötelező imát
– majd visszamegy aludni. Hasan elmeséli, hogy a böjt alatt kicsit nehezebb az iskolában:
osztálytársai néha ugratják, amiért nem ebédel és a testnevelés órák is
nehezebbek, hiszen ugyanolyan aktívan részt vesz rajtuk, mint nem muszlim társai.
Azonban az iskolai órák is véget érnek egyszer – ettől kezdve már csak három órát
kell kibírni napnyugtáig, amikor újra étkezhet. Ezt az időt azzal próbálja meg eltölteni,
hogy felolvas a Koránból, imádkozik és – alszik. A nap lementével végre meg szabad
törni a böjtöt: ilyenkor közös étkezésen vesz részt családjával. Az éjszakai étel,
vagy más néven iftar a vacsorán kívül datolyából, gyümölcsökből és különféle
frissítőkből áll.
A ramadán hónap végén tartják meg a böjt megtörésének három napos ünnepét, az
Eid ul-Fitret. A muszlimok ekkor felöltik legszebb ruhájukat, megillatosítják magukat
és közös imán vesznek részt. Ennek végeztével a családok meglátogatják egymást
és együtt étkeznek, a gyerekek pedig ajándékot kapnak.
Az egy hónapig tartó ünnep azonban általában nem ennyire idilli. A ramadánt szigorúbban
betartó országokban, mint például Bahreinben, az Egyesült Arab Emirátusban vagy Szaúd-Arábiában
a rendőrség bárkit letartóztathat, aki napközben étkezik, büntetésül pedig
leborotválják az elkövető haját. Szaúd-Arábiában a böjtöt megsértő külföldire
kitoloncolás vár.
A ramadánt minden évben gyilkosságok tucatjai is kísérik. Indonéziában, ahol a 200
milliós lakosság mintegy 85 százaléka muszlim, gyakoriak a más felekezetekkel való nézeteltérések.
Sulawesi szigetén például vasárnap felégettek egy diszkót és több olyan üzletet,
amely szeszesitalt árusított a böjt alatt. Algériában – ahol az elmúlt években több
mint hetvenezer embert mészároltak le iszlám különítmények – minden évben felerősödik
az erőszak a ramadán alatt. Az idén muszlim lázadók eddig már 15 lakos nyakát vágták
el a böjt kezdete óta. Az elmúlt évek böjti hónapjai során több mint 1200 embert
gyilkoltak meg vallási nézeteltérések miatt. Pakisztánban, ahol a rendőrség lelőtt
egy muszlim férfit, a helyi imám erre adott válaszként bosszúra szólította fel a híveket.
Az "elégtétel" öt ember halálát eredményezte. (Csereklyei Márta)
1998. 12. 31. (II/52)
