hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Bujdosók tartománya
Felperzselt föld Koszovóban

1998. 08. 08.
A Koszovói Felszabadítási Hadsereg juniki központja elleni szerb támadás ugyanolyan tragédiába fulladhat, mint ami a boszniai háború alatt történt – figyelmeztet a Helsinki Emberi Jogi Bizottság. A földig rombolt falvak esete hasonlóvá válhat Srebrenicáéhoz, ahol a boszniai háborúban több ezer embert végeztek ki és temettek jeltelen tömeg-sírokba a szerb csapatok.



Szántóföldön keresztül menekülő koszovói gyerekek. Bizonytalan visszaút Fotó:
MTI

Koszovóban általános az ezrével menekülők konvojának szomorú látványa, akik a
köves földutakon gyalogosan, szekereken, traktorokon vagy autókon futnak a szerb
csapatok kegyetlenkedései elől. A koszovói harcok márciusi kirobbanása óta már 180
ezren kényszerültek elhagyni otthonukat, s minimálisra tehető azoknak a száma, akik
visszatértek falvaikba. A koszovóiak többsége a tartomány területén maradt, míg 25
ezren Montenegróban, tízezren pedig Albániában kerestek menedéket. A menekültek
többsége az erdőkkel borított hegységekbe húzódott, ahol sem víz, sem menedék,
sem étel nem áll rendelkezésükre.

A menekültek általában ugyanazt a történetet mesélték el: a szerbek válogatás
nélkül tüzelték a falvakat, a megrémült polgárok összegyűjtötték
családtagjaikat és mentették az életüket, minden tulajdonukat hátrahagyva.

A szerb csapatok aztán bevonultak a falvakba, kifosztották azokat, majd benzinnel
locsolták le a házakat és egész falvakat lobbantottak lángra.

A taktika azokra az etnikai tisztogatásokra emlékeztet, amelyek Bosznia-Hercegovinában
és Horvátországban történtek. A Die Presse cím? osztrák lap jelentése szerint
Koszovóban több száz polgári áldozat holttestét rejtő tömegsírt fedeztek fel.
Szemtanúk állítása szerint az eltemetett emberek közül mintegy négyszázharmincan
gyerekek voltak. Egy másik közeli tömegsírban ezer holttestet gyanítanak. Szemtanúk
szerint az áldozatok albán lakosok, akiket a Koszovói Felszabadítási Hadsereggel
(UCK) vívott harcok után szerb egységek öltek meg. A sírok alig 300 méterre vannak a
városhatártól, szőlőhegyek között, egy volt szemétlerakó-telepen.

Orahovac eleste után a helyszínen járt látogatóknak feltűnt, hogy a helység
teljesen néptelen. A városban maradt lakosok beszámolója szerint a július közepi
harcokban mintegy ezer polgári lakost öltek meg. Az összecsapások idején a szerb
támadók élő pajzsként albán polgári lakosokat tereltek maguk előtt – állítják
a szemtanúk. Később a szerbek házról házra jártak, kifosztották az ott élőket,
és helyenként vérfürdőt rendeztek, családokat irtottak ki – mondták nem albán
nemzetiség? lakosok, akik még mindig a történtek okozta sokk hatása alatt állnak.
Skelzen Maliqi emberi jogi szakértő szerint a szerb csapatok támadása nem az utakat
ellenőrzésük alatt tartó UCK-gerillák ellen irányult, hanem a civil lakosság
kiűzését célozta.

A városból 20-25 ezer albán menekült el a szerbek elől Malisevóba, amit a szerbek
később szintén megtámadtak. A legtöbb menekült most erdőkben él. Malisevóban az
éhes kutyákon és a károgó varjakon kívül egyedül egy 83 éves albán férfi
maradt, aki az ott járt riportereknek elmesélte, hogy mindenki "elmenekült az
erdőbe", amikor hallották a robbanásokat.

Ha nem ér véget az erőszak Koszovóban záros határidőn belül, a tartomány nem lesz
képes élelmiszert termelni, s egy esetleges koszovói éhínség az egész Balkánt
robbanással fenyegeti – figyelmeztetett Robert Haser, az ENSZ élelmezési
világprogramjának kelet-európai felelőse. Haser arra hívta fel a figyelmet, hogy ma
hivatalosan 130 ezer olyan polgári menekültet tartanak számon Koszovóban, akinek
semmije nincs, se otthona, se élelme. "Senki sem tudja, hogy valójában hányan
lehetnek. A valós szám ennek a duplája, sőt háromszorosa is lehet. Idén télen
éhezni fognak, és emiatt mindenre képesek lesznek" – mondta. Hozzátette: "Ha a
válság két héten belül megoldódik, az emberek visszatérhetnek otthonaikba, és
elvégezhetik az őszi vetést. A végső határidő szeptember 20., később Koszovó
már nem lesz képes jövő nyárra élelmiszert termelni." A tartomány még normális
körülmények között is a helyi szükségletnél kevesebb élelmiszert termelt.
Koszovónak békeidőben mintegy kétmillió lakosa van, s ennek több mint fele tizenöt
éven aluli gyermek.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!