– Több mint húsz éve foglalkozom gyermekekkel, nemcsak az egészségesekkel, hanem az úgymond sérültekkel is. Minden gyermek egy külön világ, és mindegyikük hoz valami rendeltetés-szerűt, amit szavakkal nem tudok pontosan kifejezni. Böjte Csabával értek egyet, aki szerint „van, akinek vér szerinti, és van, akinek Isten akarata szerinti szülei vannak”.
Nyilván azokról az esetekről van szó, amikor a vér szerinti szülők nem tudják, vagy egyszerűen nem akarják felnevelni a gyermeküket. Jó lenne, ha a nehéz helyzetek ellenére is minden megfogant gyermek megszületne.
– Biztos vagyok abban, hogy minden gyermeknek volna helye. Ebben a meggyőződésemben erősített meg Adámi Zsanett története is, aki rendkívül súlyos deformitással született, ma pedig egy vidám, vonzó kamaszlány, a paralimpiai csapat oszlopos tagja, világcsúcsokkal és rekordokkal a háta mögött. Amikor először megláttam 19 évvel ezelőtt, egy olyan csecsemővel találkoztam, akinek a válla mozgathatósága alig érte el a 10 fokot, a könyöke pedig hajlíthatatlan volt. Nemcsak nem tudta mozgatni, hanem nem is lehetett mozgatni egy ízületi betegség miatt. A könyökén kívül a csuklóját sem lehetett behajlítani még egy centit sem, a keze pedig visszahajlott.
2013. 12. 20. (XVII/51)
