A vizsgálat során mit értettek pontosan spiritualitás alatt, és hogyan gyűjtötték az adatokat?
– Sajnálatos módon Magyarországon az oktatásból-nevelésből és az orvosi gyakorlatból is hiányzik az ember holisztikus, vagyis teljes személyiségét kezelő szemlélet. Ismételgetjük, hogy az ember a test és lélek egysége, miközben a tudomány ezt a megközelítést már 30 éve meghaladta. Az Egészségügyi Világszervezet az egészség fogalom meghatározásánál a testi, pszichés, szociális jólléten felül a spirituális jóllétnek is fontosságot tulajdonít. Ezzel rámutattak Freud alapvető hibájára, aki nagyot tévedett, amikor azt mondta, hogy a vallás kényszerbetegség.
Persze a vallás nem ugyanaz, mint a spiritualitás: az előbbi a rendszert, a külsőségeket jelenti, az utóbbi a belső hitet és reményt. Ebből következik, hogy valaki úgy is lehet vallásos, tartozhat egy rendszerhez, hogy spirituálisan nem erős. De ez fordítva is igaz: lehet valaki spirituális beállítottságú, de az ismeretek hiányában, konkrét vallási keretek nélkül az ilyen ember könnyen a babonák világában találja magát. Ugyanakkor az egyes vallásokon belül lehetnek tévhitek is. A magyarok egyik katolikus védőszentje, Kapisztrán János például a legvérengzőbb inkvizítor volt, aki tízezreket küldött máglyára; vagy nehezen lehetne pozitívnak mondani azt a jelenséget, amikor egy arab fiatal bombát köt magára, elköszön a családjától, és a piactéren felrobbantja magát és másokat.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »