hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Mindenkinek látnia kell
– mondja Emi néni, az optikus

2011. 06. 03.
Brassai Józsefné optikus 94 évesen is aktívan vezeti Veres Pálné utcai üzletét. A vállalkozást anno Libál Lajos körzmester, optikus alapította 170 évvel ezeltt, boltjában pedig olyan híres személyiségek is megfordultak, mint Arany János, Deák Ferenc, Madách Imre, Petfi Sándor vagy Ybl Miklós. Brassainé optikus tanulóként, optikusként, késbb résztulajdonosként, majd tulajdonosként több mint 73 éve szolgálja ki a vevket ugyanazon pult mögül.

Hívhatom Emi néninek?
– Nagyon megtisztel. Én mindenkinek az vagyok, aki hozzám közel áll.
Mi a titka annak, hogy ilyen fiatalos?
– Ha tetszik, ha nem, munkába kell menni, dolgozni kell. Most speciel, bevallom, kórházba járok és kapok infúziót.  De ott is ugyanúgy ébredek, mint otthon és ugyanavval a ritmussal tisztálkodom. Tetszik tudni, kell hogy meglegyen az embernek az a napi ritmusa.
Emi néni miért lett optikus?
– Azért, mert látni muszáj – s mentül rosszabb a helyzet, annál jobban. Akár szegénység van, akár gazdasági fellendülés, akár háborús időszak vagy éppen béke, az embereknek látniuk kell. Most például gazdaságilag eléggé a béka feneke alatt vagyunk, de ugyanúgy jönnek a vevők, csak szerényebb, olcsóbb keretek után nyúlnak. Ez érthető. Én pedig a munkámmal az emberi testnek egy fontos darabját adom vissza.
Milyen volt ez a szakma 70 évvel ezelőtt?
– Majdnem szebb volt akkor, mint ma. Többet tudtunk produkálni. Ma már minden géppel megy, még a szemvizsgálatot is gépekkel csinálják az orvosok.
És ez nem jó?
– Nem egészen. Az ember csak egy sorszámot jelent, és ez eléggé embertelen. Nagyon szépek ezek a géppel készített mérési eredmények, kilencven százalékuk majdnem beválik. De az a kis hányad, ami nem stimmel, ott lóg mindig. Ez azért van, mert hiányzik a személyes kontaktus az orvos és a beteg között. Tudniillik nemcsak a szemet kell nézni, hanem az embert.
A teljes embert?
– Az egész embert, mert a szem elárulja az ember egészségi állapotát. Egy egészséges embernek szépen csillog a szeme. Egy beteg embernek már nincs ilyen kisugárzása, annak megtört a szeme. Egészen más egy cukorbeteg szeme, mint egy szívbeteg szeme, a vesebetegekről nem is szólva. A szemen lehet látni az idegbetegséget is és a vérbajt.
Azt meg hogyan?
– A pupilla megmerevedik. Ha felkapcsolom a villanyt, és azt látom, hogy nem működik a pupilla, akkor rögtön mindent fertőtlenítek az illető után. Képzelje, 1963-ban egy népi táncegyüttes jött és a trachomának egyik faját hozták ide. Volt olyan napom, hogy harminckétszer fertőtlenítettem pultot, ajtót, mindent.
A cukorbajt hogyan lehet felismerni?
– Azt inkább a lehelleten keresztül. Érezni, hogy az ilyen embernek más az emésztése, másképp égeti el az értékeket. A megfelelő szemüveget pedig a teljes ember egészségi állapota szerint kell meghatározni.
Mi a jó szemüveg titka?
– Pontosan az legyen, ami kell. Akármilyen furcsa, senkinek sincs szimmetrikus arca. Az egyik fül följebb-lejjebb, beljebb-kijjebb. Az orrgyök jobbra vagy balra elhúz. Az egyik szem följebb, a másik lejjebb van. És mennél öregebb az ember, az aszimmetriák annál jobban ugranak ki, és azt követni kell. A koponyaalkat vagy az orrgyök vastagsága is emberenként változó. Sokszor olyan szép kereteket adnak el a nagy boltokban, és vannak nagyon jó szakemberek is, csak az az ici-pici beállítás hiányzik, ami minden embernél mást igényel.
Ez rám is vonatkozik?
– Önnél is jobb volna, ha két milliméterrel több volna az orra, mert a szemüvegkeret így nagyon odafekszik és nincs alatta egy kis levegő. Tetszik tudni a levegő kell, mert a könnycsipatermelő mirigynek szükséges az oxigén. Sokan rádöbbentek már, hogy a nagyon nagy szemüvegek nem jók, mert elveszik a levegőt. Az emberek leveszik, törülgetik, de nem azért, mert piszkos, hanem ösztönösen – a légszomj miatt.
Igaz az az állítás, hogy a szem a lélek tükre?
– Az ember egészségi állapotára nézve a szem nem hazudik. Hadd mondjak el egy történetet. Az ’56-os kivégzések idején jött egy ember, s olyan gyorsan romlott a szeme, hogy egyik receptet hozta a másik után. Megtudtam, hogy bíró az illető. „Ne haragudjon doktor úr, de tessék többet aludni. Teljesen föléli a szemét!” – mondtam neki figyelmeztetően.  „Ugyan, én már este nyolckor az ágyban vagyok” – felelte. „Lehet, hogy az ágyban van, de akkor sem alszik” – vitatkoztam. Aztán beismerte, hogy csak este tízig tart az álom, utána egész éjjel dolgozik. Úgy tessék elképzelni, az egyik napon itt ment el a kocsi az üzlet előtt, kiszállt belőle és a fejét fogta: „Elítéltem! Elítéltem!” Óriási lelki gyötrelmen ment át a halálos ítélet miatt, ami az alvására is ráment és a szemét is egyre inkább felemésztette.
Emi néni élete kész történelem.
– Sok mindent láttam. A háború idején három emelet omlott rám, amikor egy angol bomba eltalálta a házat a Mester utca 5-ben, és súlyosan megsérült a fejem. Azután begyógyult, de még 50 év múlva is jöttek ki belőle üvegszilánkok. Még a háború után is nagyon nehéz volt, amikor a nincset kellett megoldani. Volt egy nagyon kreatív, nyolcgyermekes férfi, aki a törött kirakatüvegeket gyűjtögette. Otthon aztán abból csiszolt optikai lencséket.
Az üzletét miért Libál Lajosról nevezték el?
– Ő kezdte el a vállalkozást, mint körzőmester, az 1830-as években. A Szudéta-Csehországból jött, úgy tudom, maga Deák Ferenc hívta ide őt. Úgy tessék elgondolni, hogyha Budapesten megtekinti Lechner Ödön, Ybl Miklós meg a többiek csodálatos palotáit, azokat mind azzal a körzővel tervezték, amelyet Libál úr készített. Az 1850-es években azután kitanulta az optikus szakmát is, az első üzlete a Kúria utcában volt. Majd ideköltözött abba az épületbe, amely ennek a helyén állt. Ez a terület ekkor még a Duna árterületéhez tartozott, és hat lépcsőfokot kellett megtenni az üzletajtóhoz.
A régi épületet lebontották, én már az újba kerültem be optikustanulónak, 1937-ben az üzletnek szép nagy portálja volt, tízméteres kirakattal. Árusítottunk logarlőcsöt, körzőt, esőmérőt, barométer, látcsöveket, szeszfokolót, tejmérőt és mindenféle műszemeket.
Műszemeket?
– A régi időkben nagyon sok embernek megsérült a szeme. Schwarzwaldból hoztuk a műszemeket. A négy szekrény azzal volt tele, bársonyrekeszekben, különböző színekben, különböző méretekben – gyermeknek, felnőttnek –  s aszerint is, hogy kinek milyen a koponyája, illetve hogy milyen műtéten esett át.
Ez a háború miatt volt?
– Nemcsak amiatt. Favágók, munkások, ha sérülést szenvedtek, sokszor nem tudtak segíteni rajtuk. Sok buta dolog is volt akkor, például a gyerekek Tell Vilmost játszottak. Minden karácsony után volt két-három szemkivétel. Kellettek az üvegszemek, mert ha a szemüreg üresen marad, akkor elburjánzik a könnycsipatermelő mirigy, és a másik szemet is tönkreteszi. Annak is komoly, speciális szaga van. A műszemet azután naponta ki kellett venni és meg kellett tisztítani. Ami komoly problémát okozott abban az időben, hogy minden optikai elem üvegből készült.
Ezzel mi a baj?
– Az üveg nehéz, törik és nehezebb megmunkálni. Akiknek erős szemüvegre volt szükségük, azoknak nagy súlyt kellett hordani, ezért icipici üvegmezővel oldottuk meg, hogy pont oda kerüljön a fókusz a pupilla elé, és a sárga foltra essen a fénysugár. Volt egy olyan esetem, amikor egy nagy növésű bolgár ember jött be az üzletbe. „Csak magában bízom, a lányomnak látnia kell!” – mondta. S gondolja el, amikor semmi nem volt a háború után, mínusz 32 dioptriát írt fel az orvos. Tudniillik, ha nagyon hirtelen nőnek az emberek, akkor kell a mínusz, mert a szem nem tudja követni a test növését, innen a rövidlátás. „Ígérni nem tudok, de amit lehet, megpróbálom” – mondtam, majd elmentem Klein néni zálogházába, és meg­vettem egy vastag talpú ólomkristály
poharat. Alját gyémánttal körülvágtam, s a csiszolónak sikerült elkészítenie a 32 dioptriát. Nagy volt az öröm, a boldogság, damaszt szalvétában őrizték, úgy vitték az értékes üveget. Még a keretet is magam faragtam ki, hogy elbírja azt a vastag lencsét.
Egy másik érdekes esetem is volt, amikor egy úr 16 dioptriás Zeiss lencsékhez keresett szemüvegkeretet.  Ilyet nem gyártottak, az ilyet ki kell találni! És akkor eszembe jutott, hogy 96-97 fokos vízben addig főzöm a kirakatból bevett reklámkeretet, amíg a kívánt méretre össze nem megy. És képzelje, sikerült.
Mitől időtálló egy keret?
– Attól, ha az anyaga arannyal van bevonva, arannyal van hengerelve. Így nem eszi meg a test kilélegzése. Van egy vevőm, aki 36 éve vásárolt nálam egy 40 ezrelék arannyal bevont keretet. Nagyon drága volt, de még ma is divatos és ma is pontosan az, ami kell. Minden évben eljön a születésnapomon, hoz egy kis csokoládét, én meg egy kicsit megigazítom, mert ahogy fölveszi, leveszi, azért egy picit itt-ott enged.
A komputer miatt sokat romlott a szemem. Hogy lehet ezen változtatni?
– Kérem szépen, a képernyő a modern inkvizíció. Teljesen tönkreteszi a szemet. Tessék kevesebbet komputerezni.
Ezt nehéz megoldani.
– Tetszik tudni, az élet kemény! 22-23 éves korig mindenki kap egy szép küllemet, fiatalságot, szép hajat, vidám hangot, szép szemeket, mozgást, és azután ezt a 23 évet kell visszafizetni. Mindenkinek adózni kell. Tessék elgondolni, hogy én milyen lassan fizetem vissza, hogy máig is itt vagyok!
Nyugdíjra még nem gondolt sohasem?
– De igen. Ha nyugdíjba vonulok, akkor végállomástól végállomásig villamosozni fogok, hogy az egész várost megismerjem.
Gondolt már arra, mit fog mondani, ha egyszer a Teremtő elé áll?
– Azt én nem tudom, de nagyon igyekszem úgy csinálni a dolgomat, hogy Istennek, vevőnek, hatóságnak eleget tudjak tenni. Ez nem is olyan könnyű, mert sokszor a legnagyobb jóindulat mellett is az ember tehetetlen. Mert más a vevő óhaja, mint az élet. Úgyhogy nagyon nehéz helytállni, de végig kell csinálni mindent.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!