Főigazgatói pályázatában többek között azt írja, a jelen társadalmi válsága összefügg a pártállami múlt, a diktatúra titkosszolgálati tevékenységének tisztázatlanságával. Hol érhető tetten ez az összefüggés a mindennapokban?
- Néhány héttel ezelőtt éppen a Hetek közölt interjút Vásárhelyi Máriával. Ő évek óta vizsgálja szociológiai módszerekkel a történelmi tudat kérdéseit, és ő is nagyon hasonló következtetésre jutott, mint amire én is próbálom felhívni a figyelmet: a magyar társadalom egy jelentős részét hihetetlen skizofrénia jellemzi: egyrészről erősen antikommunista, ezzel párhuzamosan viszont nagyon erős nosztalgiával viszonyul a Kádár-rendszerhez. Vagyis egymást kizáró vélekedések hatnak rá. Ez a tömegméretű jelenség alapjaiban veszélyezteti, de legalábbis kérdőjelezi meg a liberális demokrácia megvalósíthatóságát, alapértékeit. A múlt nem ismerése, illetve a zavaros múlttudat ilyen értelemben tehát közvetlenül kihat a politikai tudatra.
Ha valakiről kiderül, hogy ügynök volt, az még képes jelentős érdeklődést kiváltani a társadalom egy részében, de az egész elnyomó gépezet működése, az összefüggések bemutatása már sokkal kevésbé lépi át az ingerküszöböt. Mi lehet ennek az oka?