„Magyar az, akinek fáj Trianon”
A magyarok 77 százaléka szerint a trianoni traumát máig nem heverte ki az ország
„Magyar az, akinek fáj Trianon”

Forrás: Shutterstock

2020. 06. 02.
A magyarok közel 80 százalékát kifejezetten érdekli a történelem, ezen belül a trianoni békeszerződés az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó témakör – derül ki a Lendület-Trianon 100 Kutatócsoport által májusban elvégzett országos közvélemény-kutatásból.

Kiderült, hogy a családi és személyes kötődés is jelentős a magyar társadalomban, hiszen a válaszadók 28 százalékának van határon túlról átköltözött személy a felmenői között. Közel minden ötödik magyarországi magyarnak jelenleg is van elcsatolt területen élő rokona, s a megkérdezettek 2 százaléka maga is határon túl született. Határon túli magyar ismerőssel a megkérdezettek 37 százaléka rendelkezik.   

A Hetek pénteken megjelenő számában bővebben is olvashatnak majd Trianon századik évfordulójáról Ablonczy Balázs történésszel készült interjúnkban.

A felmérés szerint az emberek 94 százaléka gondolja ma úgy, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben. 85 százalékuk úgy véli, hogy a békeszerződés volt Magyarország legnagyobb tragédiája, illetve ugyanennyien értenek egyet azzal a kijelentéssel, hogy "Magyar az, akinek fáj Trianon". A válaszadók 77 százaléka szerint a trianoni traumát máig nem heverte ki az ország. A többség (71%) a békekötéssel hozta összefüggésbe Magyarország II. világháborús szerepvállalását éppúgy, mint a szomszédos országokkal való békétlenséget.

Mi állt a nemzeti tragédia hátterében?

A trianoni békeszerződés három fő okát a megkérdezettek mintegy háromnegyede a győztes nagyhatalmak geopolitikai törekvéseiben, a szomszédos országok terjeszkedési szándékában és területi igényeiben, valamint a Magyarország első világháborús vereségében jelölte meg. 

„A közép-európai nemzetiségi törekvéseket, az Osztrák-Magyar Monarchia gyengítését, illetve a francia politikai elit magyarellenességét a magyarok 60-62 százaléka tartja kulcsfontosságú, de az előbbiek mellett másodrangú okoknak. A francia miniszterelnök személyes magyarellenességét, a békeszerződés enyhítésére irányuló sikertelen magyar lobbitevékenységet és a magyar békedelegáció tárgyalásainak kudarcát, Károlyi Mihály politikáját vagy éppen az ország diplomáciai elszigeteltségét tízből négy-öt válaszadó említette fontos okként” – derül ki a kutatási összefoglalóból.

A további leggyakoribb magyarázatok között szerepel még Magyarország korábbi nemzetiségi politikája, az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság időszaka vagy a szabadkőműves bomlasztás is.   

Ugyanakkor a válaszolók legfeljebb 7 százaléka volt tisztában a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos „száraz tényekkel”, így a békekötés pontos dátumával, a terület- és lakosságvesztés mértékével vagy a különböző nemzetiségek arányával.

A határon túli magyarság megítélése

Ami a személyes kötődést illeti, a honi magyaroknak mindössze egynegyede nem járt még a történelmi Magyarország határon túli részein. A legtöbb válaszadó úgy véli, hogy a Felvidéken a legjobb, míg Kárpátalján a legrosszabb a magyarok helyzete.

„A kettős állampolgárság megadásával (16 évvel a kérdést felvető népszavazást követően) a megkérdezettek 70 százaléka ért egyet. A kettős állampolgárság kedvező fogadtatása mellett azonban a válaszadók többsége (58%) nem ért egyet azzal, hogy a határon túli magyaroknak szavazati jogot is biztosítottak” – olvasható a kutatás összegzőjében.

Ha nem is az elsöprő többség, de a megkérdezettek 59 százaléka gondolja úgy, hogy a határon túli magyaroknak a szülőföldjükön kell boldogulniuk, és 63 százalék tartja előnyösnek azt, ha valaki két kultúrához is kötődik.

A trianon100.hu-n közölt összefoglalóból kiderül az is, hogy összességében elég romantikus kép él a hazai közvéleményben a határon túli magyarokkal kapcsolatban, akik a többség szerint hagyományőrzőbbek és vallásosabbak is, mint magyarországi honfitársaik.

---

Nem akar kimozdulni, de a Hetekről sem mondana le? Vegye meg az aktuális lapszámot a digitalstand.hu/hetek oldalon, vagy fizessen elő a nyomtatott hetilapra vagy a digitális formátumra a hetek.hu/elofizetes oldalon.

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!