A zsidók a Páska ünnepén arra a történelmi eseményre emlékeznek, amikor Izrael Istene hatalmas karja, csodái és persze Mózes által kihozta népét, a több mint 400 éves egyiptomi fogságból. Vagyis e több mint 3500 éves – Isten bibliai parancsa szerint zajló – ünnep fő tartalma a megváltás és szabadulás. Ez a – sorrendben első – zsidó ünnep olyannyira az örömről szól, hogy ilyenkor például Izraelben nem mondanak sem bűnbánati imát, sem gyászbeszédet. A Páska szó a héber pészách szóból származik, ami elkerülést jelent, ugyanis a kivonulás éjszakáján a fő kérdés az volt, hogyan kerüli el az elsőszülötteket a pusztító és öldöklő.

A vonakodó fáraó ellenállása, keménysége miatt Isten tíz csapást mért az országára, hogy engedje szabadon a népét. A kataklizma egyúttal

az egyiptomi istenek feletti ítéletgyakorlás is volt, amely által bebizonyosodott, hogy azok nem igazi istenek, illetve van náluk nagyobb Isten.

A tizedik, végső csapás az elsőszülöttek halála volt: minden elsőszülött a baromtól a szolgákon át a fáraó elsőszülötjéig meghalt. De ezt megelőzően Isten adott egy útmutatást Izrael né­pének: egy fiatal (egyéves), hím, ép bárányt kellett házanként levágni, és annak vérét felkenni a ház ajtófélfáira.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek

hetilap

Magányban is reményt ad a húsvét

Bizarr atmoszférát kölcsönzött a Húsvétnak a koronavírus világjárvány. A kereszténység legnagyobb ünnepén, magánkörre, családi otthonokra korlátozódnak megemlékezéseink az ilyenkor szokásos nagy közösségi események, ünnepi istentiszteletek helyett. (2020.04.10.)

Mészáros István László / Hit és értékek

hetilap

Hogyan lett a szenvedésből örömünnep?

A kereszténység közel kétezer éve Jézus Krisztus megfeszítését és feltámadását, valamint örök létezését hirdeti. Ez idő alatt ősi civilizációk semmisültek meg, öröknek vélt hatalmi rendszerek omlottak össze, nagy népek lettek jelentéktelen szereplők a történelem színterén; s bár a kereszténység is hordozza a két évezred viharainak és katasztrófáinak maradandó nyomait, az evangélium üzenete ma is ugyanaz, mint Péter és Pál apostol korában. (2019.04.18.)

Németh Sándor / Hit és értékek

hetilap

Jézus pere és a feltámadás: nagy fordulat a harmadik napon

„Mostantól fogva nem láttok engem mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki jön az Úrnak nevében!“  Ezzel a drámai mondattal hagyta maga mögött Jézus azt a várost, ahol éppen királlyá akarták tenni. Jeruzsálem polgárai a négynapos bomló hulla, Lázár föltámasztása után, ugyanis meg voltak róla győződve, hogy Ő Dávid fia, az előre megígért Messiás. (2017. 04.13.)

Morvay Bátor / Hit és értékek

hetilap

Aki legyőzte a világot

A keresztény világ két történelmi és bibliai eseményre emlékezik húsvétkor: Jézus Krisztus halálára, eltemetésére és feltámadására, amely közel kétezer éve történt Jeruzsálemben - és Izrael Egyiptomból való exodusára, amely viszont közel háromezerötszáz évvel ezelőtt zajlott le. Mindkét történelmi esemény alapvetően meghatározza napjainkban is minden ember Istenhez való viszonyát, földi és halál utáni sorsának alakulását. (2011. 04. 22.)

Németh Sándor / Hit és értékek