A századik évfordulóját ünneplő pünkösdi mozgalomnak - annak ellenére, hogy eddigi pályafutása növekedés, megosztottság, ellentmondások jegyében zajlott - az üzenete aktuálisabb napjainkban, mint a múlt század elején.

A Biblia, az Újszövetség, Jézus Krisztus személye ismételten a támadások kereszttüzében áll, és ennek egyik fő oka az egyházi élet hiányosságaiban, torzulásaiban, elsivatagosodásában keresendő.

A mai kereszténységet és vezetőit általában nem veszi körül, nem itatja át az a természetfölötti, szellemi realitás, amelyben pünkösdkor Jézus százhúsz tanítványa elmerült, s amelyből származó szellemi megtapasztalások, ismeretek, csodák, erőmegnyilvánulások és jelek evidenssé tették bennük, hogy Jézus Krisztus föltámadása és mennybemenetele után is együtt él és munkálkodik Isten Szelleme által a tanítványaival, és folytatja művét.

Jézus képviselete és bemutatása a világnak nem dogmatikus hitvallásokon, szertartásokon, rituális gyakorlatokon, hagyományőrzésen alapult a korai egyházban, hanem a Megfeszített hirdetésén és Isten Szellemének a megnyilvánulásain, ennek eredménye pedig nem csupán az lett, hogy a római impérium területén viszonylag rövid idő alatt elterjedt a kereszténység, és különböző etnikai, kulturális háttérből jövő emberek csatlakoztak az eklézsiához.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek

hetilap

Pünkösdkor született az egyház

Kétezer évvel ezelőtt, egy zsidó zarándokünnepen Jeruzsálemben megszületett az egyház, és egy nap alatt egy 120 fős imacsoportból több mint háromezer lelket számláló közösséggé vált. (2020.05.29.)

Hack Márta / Hit és értékek

hetilap

Pünkösd tegnap és ma

Nagy valószínűség szerint Jézus Krisztus születése után a harmincadik évben teljesedett be a keresztény meggyőződés szerint az Ószövetség sávuót, azaz hetek nevű ünnepe. A második legnagyobb ószövetségi zarándokünnepre – melynek konkrét időpontját mindig az ötvennapos kalkulációval határozták meg (az első zsengék ünnepétől számított hét hét eltelte utáni napon) – nemcsak Júdeából, Szamáriából, Galileából, hanem az akkori világ zsidó diaszpórájának jelentősebb közösségeiből is érkeztek zarándokok Dávid városába, Jeruzsálembe, hogy ilyen formában is kifejezzék a Mindenható személye iránti feltétlen tiszteletüket. (2000. 06. 10.) 

Németh Sándor / Hit és értékek

hetilap

Pünkösdi ébredés: tévedtek, akik szerint instabil emberek rövid életű mozgalma lesz

A Bibliában az Apostolok cselekedeteinek második fejezetében és másutt leírt szellemi megtapasztalás óta hosszú út vezetett a modern pünkösdi-karizmatikus ébredésekig. A húsz évszázaddal későbbi ezredfordulóra a Szent Szellem működése a világ teljes népességének 95 százalékában jelent meg.

Szöllősi Tibor / Hit és értékek

hetilap

Pünkösd 2000 éve: a kereszténység titkos erőforrása

A huszadik századi pünkösdi mozgalom kezdetének általában azokat az amerikai ébredési összejöveteleket tekintik, amelyeken a Szent Szellem látványosan kiáradt, és a hívek egy része elkezdett nyelveken imádkozni. A karizmák működése azonban sohasem szűnt meg az egyházban, bár a pünkösdi megtapasztalás gyakran hosszabb időre búvópatakká vált, főként a nyugati egyházban.

Morvay Péter, Besztercei Márk / Hit és értékek