Kormányzása első tíz napja alatt majdnem tönkretette az országot a Fidesz-KDNP duó, de a szakadék előtt elrántva a kormánykereket új irányt vettek. Sőt, az Orbán Viktor által kedden bejelentett akciótervet mérvadó – nemcsak jobboldali – közgazdászok is kifejezetten haladónak minősítik, többek szerint akár történelmi fordulatot is jelenthet az Orbán-csomag. A napokra elgyengült forint/euró árfolyam azonban jól illusztrálja a lázas állapotot: ha kirobbant volna a devizaválság, akkor tényleg közel kerülhettünk volna az államcsődhöz, ami a Fidesz szempontjából olyan, mintha egy csapat középkezdésből rúg öngólt.

Alapvetően jónak tartják lapunknak nyilatkozó elemzők az Orbán-kormány első akciótervét, bár mint fogalmaztak, megvalósíthatósága tekintetében számos kérdés vethető fel.

„Billiók úsztak el a globális pénzügyi piacokon” – fogalmazott a Financial Times, miután Kósa Lajos Magyarországot Görögországhoz hasonlóan államcsőd közeli helyzetben mutatta be egy hazai konferencián. Mint fogalmazott, a kialakult helyzet miatt két éves válságkezelésre lesz szükség, s az sem elképzelhetetlen, hogy átmenetileg fel kell függeszteni a gazdasági alkotmányossági szabályokat. Adócsökkentésről pedig értelmetlen beszélni ebben a helyzetben, most a túlélés a legfontosabb”– fogalmazott.

Orbán Viktor miniszterelnök első hivatalos útja Varsó után Brüsszelbe vezetett. Orbán Viktor miniszterelnök minden EU-vezetővel, köztük Herman Van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével és Jose Manuel Barroso bizottsági elnökkel is találkozott Brüsszelben. A fő témák a közelgő magyar elnökség és a magyar gazdaság, illetve költségvetés helyzete volt, de felmerült a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvény és az árvízkárok ügye is.

A szabadságolások alatt magyarok ezrei töltik pihenésüket trópusi országokban – és elképzelhető, hogy a dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság miatt számuk idén az átlagnál magasabb lesz. Minden évben előfordul, hogy a turisták haza is hoznak valamit, itthon betegszenek meg. A háziorvosok egy része pedig nem nagyon tud mit kezdeni a jelentkező tünetekkel, pláne, ha a beteg elfelejti jelezni neki, hogy a trópusokon járt. A globalizáció okozta veszélyekről, a Magyarországon nem őshonos betegségekről és egy járvány kitörése esetén használt forgatókönyvekről Szlávik János főorvossal, a Szent László Kórház trópusi betegségek osztályának vezetőjével beszéltünk.

A CID Cég-infó Kft. jövedelemindexe alapján Magyarország legszegényebb települése Pálmajor. A somogyi faluban tavaly 32925 forint volt az egy főre jutó havi jövedelem.

Nem a papírtól magyar az ember, működik a kétnyelvűség, a nagymagyar pedig Fradi-drukker – helyzetkép Somorjáról, nyolc nappal a szlovákiai választások előtt.

A rendszerváltás után Közép-Európában új reneszánszát éli az állampolgárság nemzetiségi értelmezése. „Élhetnek-e együtt egy államban szerbek és horvátok?” – ez a kérdés foglalkoztatta leginkább a közvéleményt 1990-1991-ben az újonnan függetlenné vált Horvátországban. Az elfogadott új állampolgársági törvény a horvát nemzettel azonosította a horvát államot, éppen ezért a krajinai szerbek nem akarták felvenni a horvát állampolgárságot, és hivatali esküt sem akartak tenni az új államra.

Elkerülhető nem, legfeljebb enyhíthető lett volna a Habsburgok oldalán az első világháborúban szerepet vállaló Magyarország szétszabdalása. Jeszenszky Géza szerint a Trianonhoz vezető út a magyar balsors meg­nyilvánulása volt, de hiba lenne egy magyarellenes világ-összeesküvést sejteni a tragédia mögött. Ormos Mária pedig úgy látja, hogy a kétségtelenül igazságtalan döntés által okozott nemzeti traumát sikerterápiával lehetne gyógyítani.

Ujabb részletek a béke aláírásának szertartásárólCsak most érkeztek meg azok a tudósítások, amelyek a magyar béke aláírásának részleteiről szólnak. Ennek a ránk nézve oly szomoru ceremóniának részleteiről szól a Neue Freie Presse párisi tudósítása, amely a magyar béke aláírásának egyes momentumairól a következőben számol be: Millerand délután negyed ötkor jelent meg a Nagy-Trianon csarnokában és lassan helyezkedett el Wettace amerikai nagykövet és Derby lord között. Az ülést hat perccel az előre kitüzött időpont előtt vagyis 4 óra 24 perckor nyitották meg. Egy szolga bejelentette, hogy a meghatalmazott magyar miniszterek megérkeztek. A teremben csönd állott be.Bénárd Ágoston miniszter és Drasche-Lázár Alfréd követ a számukra kijelölt kis asztalhoz léptek: mindegyiküket a titkára kisérte. A figyelem különösen Millerand miniszterelnök felé koncentrálódott. Viszszagondoltak Clémenceau élénk temperamentumára.Millerand lassan beszélt, de határozottan és biztosan. Magyarország képviselői nehéz elhatározással fölemelkedtek helyükről, Bénárd miniszter fehér kesztyüjét az asztalra dobta, a pergament fölé hajolt és aláírta a nevét. Drasche-Lázár ülve írta alá nevét. Ezután következtek a többi meghatalmazottak, elsőbben Wallace, azután Derby lord. Ezután nem a legendás béketollszárral írták alá a szerződést. Valamennyi delegátus a saját maga töltőtollát vette elő zsebéből, kivéve Millerand, akinek a titkára nyujtotta át a tollat. Négy óra negyvennégy perckor a béke aláírásával elkészültek. A ceremónia husz percig tartott, Millerand az ülést berekesztette.A Nagy-Trianon kapuja előtt kettős sorban széles sisaku katonák állottak. Parancsszavak hangzottak el, bajonettek cikkáztak, francia katonák tisztelegtek a két magyar meghatalmazott előtt, akik autójukon elrobogtak. S ezzel Magyarország sorsa – egyidőre – megpecsételtetett. (MTI)Apponyi beszéde PestenGróf Apponyi Albert Franciaországból való hazatérése után elmondott első beszédét annak magyarázatával kezdte, mi birta őt arra, hogy hosszas politikai távollét után ismét a politikai küzdelem terére lépjen. „Reánk hárult a nagy föladat, hogy a hazát a romokból újra fölépítsük – mondotta. – Akit ilyenkor munkára hívnak, annak nem szabad magát a munka alól kivonnia. Ennek a kötelességnek átérzése döntő befolyással volt elhatározásomra. Hivtak. Az első hivás önöktől jött szeretett polgártársaim. Ezzel szemben a hálámnak egy kifejezési módja kinálkozik a rámrótt kötelességnek hűséges teljesítése.” Ezután rátért Apponyi annak ismertetésére, melyek voltak azok az okok, amelyek őt a békedelegáció elnökségének elvállalására bírták. „El kellett vállalnom, bár alig lehetett reményem, hogy kész és véglegesekké rögzített elhatározások falait megdönthessük. Ez nem is sikerült. Hogy mennyiben birtuk mégis e falakat megingatni, azt a jövő fogja megmutatni. Ma hazafiui lelkiismeretem rákésztetett, hogy iszonyu kényszerhelyzetünkben a kormánynak a reánk erőszakolt béke aláírását javasoljam, amiből a tisztesség szabályai szerint az következett, hogy ezért az ellenszenves elhatározásért a kormányra nehezedő erkölcsi felelősségben osztozzam. De ez nem jelent lemondást egyébről, mint erőszakos eszközök alkalmazásáról. A békemű ezzel még nincs befejezve, hanem inkább csak most kezdődik; az aláírás pedig eszköz nagyobb akcióképessége megszerzésére. (…) Meg kell állapítanom s ebben hihetőleg egyetért velem mindenki, hogy Keleteurópa nyugalmának egyedül az erős Magyarország egyedüli szilárd biztosítéka. Ha ez a bizalom meginog, vagy nem tud megizmosodni, akkor visszaesünk oda, ahol nemrég voltunk, hogy egyetlen barátunk sem lesz.” Beszéde befejezéséül Apponyi ismételten hangoztatta, hogy az újjászületés nagy munkájában egyesítenünk kell minden egészséges erőt és minden tehetséget és hasznosítanunk kell minden jóakaratot. Meg kell ezt tennünk már azért is, mert a föladatok oly nagyok, hogy összes erőink egyesítve is nehezen fog[nak] megbirkózni azokkal.„Ha a nemzet vezetői példát adva és a nemzet zöme e példát követve, föl tud emelkedni arra az erkölcsi magaslatra, amelyet a történelmi óra követel, akkor nemcsak kétségbe nem esem jövőnk iránt, akkor biztosan hiszem, hogy egy iszonyú megpróbáltatás tüzén átment nemzet erősebbé, virágzóbbá és boldogabbá lehet, mint valaha volt. (…)– Most stagnálni nem lehet. Ma vagy sülyedni, vagy emelkedni kell. Ez az alternativa. Ezt szeretném minden magyar embernek lelkébe bevésni. Ezt a benyomást szeretném az önök lelkében hagyni, s ezért ezzel be is zárom szavaimat.”

Egy Hollandiában prostituáltként dolgozó tizenkilenc éves lány, Szabó Bettina tavalyi meggyilkolása irányította a nemzetközi hatóságok figyelmét arra, hogy az uniós csatlakozás óta nagyon megugrott a Nyugat-Európába irányuló magyar prostitúció, a köré szerveződő bűnözéssel együtt. A tizennyolcadik életévüket alig betöltött lányokat iparszerűen viszik ki rabszolgamunkára Amszterdamba – a legtöbben Nyíregyházáról érkeznek. A magyar lányok kint a legolcsóbb és legkihasználhatóbb kategóriának számítanak, ami felerősített egy szokatlanul perverz keresletet is. A nyugatiaknak kezd elegük lenni a maffiánkból, a magyar rendőrség viszont meglehetősen passzív: szerintük ez a hollandok problémája.

Kilencvennyolc évvel ezelőtt az angliai Southamptonból indult el első és egyben utolsó útjára az akkori világ legkor­sze­rűbb luxushajója, a Titanic. Kevesen tudják azonban, hogy a gigantikus méretű óceánjáró túlélőinek meg­men­tésében egy magyar orvos, dr. Lengyel Árpád is hősies szerepet játszott. Unokája, Völgyi Péterné dr. Reich Márta (kis képünkön) mesél nagyapjának a tragikus éjszakán történt bátor helytállásáról.

Ha úgy vesszük, mi már túl vagyunk a nehezén, míg Európa most kapja a feketelevest. A kontinensen egyre-másra jelentik be a kormányok, hogy megszorításra van szükség a súlyos államháztartási helyzet miatt.

A helyzet pattanásig feszült a megosztott Koreai-félszigeten, miután Kim Dzsong Il észak-koreai vezető állítólag harc­készült­ségbe helyezte országa hadseregét. Az utóbbi időben az Észak- és Dél-Korea között tapasztalt enyhülésnek könnyen véget vethetne egy köztük kirobbanó háború, amely globális válságot okozhatna.

A magyar közvéleményben mindmáig feldolgozatlan Trianon-szindróma, és ezzel szoros összefüggésben Franciaországnak az első világháború után Kelet-Közép-Európa területi rendezésében játszott, gyakran még ma is heves indulatokat kiváltó szerepe okán fontos, hogy választ keressünk arra a kérdésre: hogyan viszonyult e nagyhatalom régiónkhoz az első világháború idején?

„Barátom! Engedd meg e megszólítást azon mult emlékének nevében, mely a hosszú számkivetés keservei, a hazafi bánat és családi bú minden súlya alatt előttem mindig szent maradt. Mi nemcsak elvrokonok, de barátok is valánk, a szó nemesebb értelmében, férfi korunk szebb szakán keresztül, midőn még egy irányban haladtunk a hazafiui kötelesség ösvényén” – ezekkel a szavakkal kezdődik Kossuth Lajos 1867-ben Deák Ferenchez írt, úgynevezett Cassandra-levele. A száműzetésben élő egykori kormányzó a Magyar Újságban május 26-án megjelent írásában azt vetítette előre, hogy amennyiben Magyarország nem tart ki a teljes függetlenség igénye mellett, és a kiegyezésben részben összeolvad Ausztriával, az a nemzet végét fogja jelenteni. A mitológiai Kasszandra, a trójai Priamosz király lánya volt, akinek senki nem hitt ugyan, ám jóslata mindig beteljesült. „Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep. De Te fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt!” – szólította fel a kiegyezéspárti Deákot az egykori harcostárs.Kossuth szerint azzal, hogy hazánk lemond a hadügy és a külügy, valamint a hozzájuk kapcsolódó pénzügy irányításáról, elveszti önálló államiságának „attribútumait”, mi több, megtagadja 1848–49 szellemét. Mint írta: „[Magyarország] a legfontosabb ügyekben idegen avatkozástól menten önállólag nem intézkedhetve idegen érdekek vontató kötelére akasztatik; hogy a nagyon alárendelt szerepre kárhoztatott magyar miniszterium többé teljességgel nem független s hogy ezen jogfeladások mellett a magyar országgyűlés alig lehet egyéb, mint egy megszaporított megyegyűlés.”Hasonlóképpen végzetesnek ítélte a Habsurgokhoz való kötődést amiatt is, mert ezzel a nemzeti önrendelkezési törekvéseikben akadályozott nemzetiségeket saját ellenségeinkké tesszük, és ezért a bi­rodalommal együtt mi sem kerülhetjük el a bűnhődést.    „Látom azt, hogy a magyar nemzet épen azon perczet választja kétségbeesni állami jogainak teljes valósíthatása felett, midőn minden nemzet, a nagy Angliától a kis Crétáig érzi, hogy a kor szelleme, kor iránya, s a politikai viszonyok a jogvisszaszerzésnek vagy a jogfejlesztésnek kedvezők. Ilyenkor mond le Magyarország legbecsesebb állami jogairól, és lemond oly módon, lemond, magát oly politikának eszközéül szegődtetve, mely szomszédainkat ugy nyugat mint kelet felé ellenségeinkké teszi; a nemzetiségi belkérdés kielégítő megoldását, a Horvátországgali kiegyezkedést lehetetleníti, s a szemlátomást közelgő európai bonyodalmaknál hazánkat a vetélkedő ambitióknak czéltáblául tűzi ki” – írta, visszanézve meglehetős éleslátással.Kossuth ellenvetései ellenére három nappal később az Országgyűlés elfogadta a kiegyezési alaptörvényeket, amelyeket megkoronázása után I. Ferenc József szentesített. A turini remete mintha előre érezte volna ezt. „Ugy látszik, mindez már kicsinált dolog, s az országgyűlés csak arra van hivatva, hogy a bevégzett tényt registrálja. De én e tényben a nemzet halálát látom; s mert ezt látom, kötelességemnek tartom megtörni hallgatásomat; nem a végett, hogy vitatkozzam, hanem hogy Isten, a Haza s az utókor nevében esdekelve felszólítsalak: Nézz körül magasb államférfiui tekintettel s fontold meg a maradandó következéseket, melyek felé vezeted a Hazát, melynek élni kellene, midőn a mi csontjaink már rég elporlottak; a Hazát, melyben nemcsak a jelen röppenő perczét, de a változhatlan multat s a közelgő jövőt is szeretnünk kell” – fogalmazott Kossuth Lajos. (K. D. G.)

A világ már majdnem elfelejtette, hogy milyen szörnyű következményekkel járhat egy vulkán­kitörés. Az izlandi Eyjafjöll hosszú álomból való ébredése azonban újból megmutatta, hogy az ember mennyire ki van szolgáltatva a természet erejének. Pedig a történelem során szinte minden pusztító vulkánkitörést feljegyeztek.

A közvélemény jelentős része szerint az ország egy totális politikai, gazdasági, morális válság felé csúszik. Igaz ez?

Hazánkban a válság nem hozott nagyobb visszaesést az ingatlanfejlesztések terén, mint a környező országokban, hozzánk képest mégis hatalmas tempóban épül a kelet-európai régió. Bár az elmúlt időszakban országos szinten növekedés volt tapasztalható például az egészségügyi beruházások terén, tanintézetek felújításánál, és hetvenkét városközpont is megújul uniós forrásból, de sokkal több projekt is megvalósulhatott volna. Az építkezések meghiúsulásában nemcsak a pénz hiánya, hanem az egyéni és társadalmi hozzáállásunk játssza a főszerepet.