November 28-ával lezárult a népszámlálás adatgyűjtésének harmadik szakasza is, amelyben a pótösszeírás során az illetékes polgármesteri hivataloknál jelentkezhettek mindazok, akik valamiért elmulasztották az adatszolgáltatást az első két szakasz során. 

Az utolsó hagyományos népszámlálás első szakasza október elsején indult az online kitöltési időszakkal, amely során mintegy 7 millió személyről és 3,2 millió címről szolgáltattak be adatokat (ez a címek 63,5 százalékát jelenti), ami abszolút rekordnak, hatalmas sikernek mondható.

A KSH elnöke, Dr. Vukovich Gabriella az Inforádió Aréna című műsorában elmondta, ez jócskán felülmúlta az előzetes várakozásaikat (a 2011-es eredmények háromszorosát sikerült elérni). Az online szakasz utolsó napján 1 millió személyről érkezett be adat, sokan ugyanis csak ekkor jutottak el odáig, hogy eleget tudjanak tenni törvényi kötelezettségüknek. Emiatt döntött úgy a KSH, hogy a hatalmas érdeklődésre való tekintettel további három nappal, október 19-éig meghosszabbítja az online szakaszt.  

Október 20-tól számlálóbiztosok segítségével lehetett kitölteni a kérdőívet, akik egy hónapon át azokat a háztartásokat keresték fel, ahol nem éltek az online kitöltés lehetőségével. Dr. Vukovich Gabriella az Inforádiónak elmondta: nem volt könnyű dolga a számlálóbiztosoknak, ezért is tiszteletreméltó, hogy ez a szakasz is rendkívül sikeres volt: további 2,2 millió személyi kérdőívet sikerült bevonni a központi rendszerbe.

Ezzel összesen több mint 9,2 millió személyről és országszerte 5 millió címről rendelkezik adattal a Központi Statisztikai Hivatal.

Ez az eredmény nemzetközi viszonylatban is jónak számít. A sikerben a lakosság együttműködésén túl szerepet játszottak többek között helyi szervezést végző jegyzők, a területfelelősök, a felülvizsgálók és a számlálóbiztosok is. Közel 23 ezer számlálóbiztos járta az országot, annak érdekében, hogy ellenőrizzék az összes rendszerben szereplő címet, és segítsenek a lakosságnak a kérdőívkitöltésben.

Miután a napokban lezárult a népszámlálás adatgyűjtési időszaka, a következő feladat az adatok feldolgozása lesz, melynek első szakaszában a KSH munkatársai ellenőrzik a beérkezett adatokat, kiszűrik a duplikációkat, adattisztítást és adatpótlást végeznek. A beérkezett adatok szigorúan védett rendszerben kerülnek tárolásra,  amelyhez még a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai közül is csak azok férhetnek hozzá, akiknek közvetlen feladatuk van az érintett adatokkal. Az adatfeldolgozás során, az ellenőrzéseket követően a konkrét személyektől elválasztják az adatokat, kiváltképpen a szenzitív adatokat (ilyen az egészségügyi állapotra, nemzetiségre, vallásra, fogyatékosságra vonatkozó adat) - így ezeket majd később nem lehet visszakeresni, személyhez kötni. 

A népszámlálás során létrejövő óriási adatvagyon a nemzet tulajdona, amelyet csak és kizárólag statisztikai célra lehet felhasználni.

Az így létrejött adatvagyon rendkívül hasznos az ország számára, nem csak a társadalomtudósok, reprezentatív felméréseket végző szervezetek, politikai döntéshozók, de még a gazdasági szereplők számára is nagy segítség, hogy friss, területileg lebontható adatok, elemzések és kimutatások állnak majd rendelkezésükre. A népszámlálások során lehet pontosan meghatározni például az egy főre jutó mutatókat, mint a GDP, a jövedelem, vagy éppen a nyugdíj. A feldolgozott adatok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a megfelelő egészségügyi, gazdasági, területfejlesztési és társadalmi döntéseket tudják meghozni az illetékesek, miközben a lakosság számára is láthatóvá teszik például a társadalmunk kisebb csoportjait, a fogyatékkal élőket, a nemzeti és vallási közösségeket. Világos képet kaphatunk a társadalom életkörülményeiről, ami így összehasonlíthatóvá válik más országok adataival is. A népszámlálásból nyert információk nem csak a vállalkozásokat segítik a további fejlődésben, de alapul szolgálnak a tudományos kutatásokhoz és elemzésekhez is. 

Az elmúlt időszakban valamennyi európai uniós ország kötelező népszámlálást tartott, hasonló rendszerben, mint Magyarország.

Az előzetes, első eredményeket várhatóan 2023. I. negyedévében publikálják majd. 

Az idei volt az utolsó, hagyományos népszámlálás hazánkban, a jövőben a Központi Statisztikai Hivatal már a különféle adminisztratív adatbázisok felhasználásával végzi el a cenzust. 

(Fizetett PR cikk)