Egykor ez elképzelhetetlen dolognak számított, hiszen egy ideig, egészen a 19. század elejéig, az állam eltiltotta a katolikusokat még attól is, hogy parlamenti képviselők legyenek, nemhogy miniszterelnökök.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

A modern Nagy-Britannia ugyanakkor már kifejezetten szekuláris – Anglia és Wales legutóbbi népszámlálásán a vallásukról nyilatkozók kevesebb mint fele vallotta magát „kereszténynek”, 37 százalékuk pedig azt válaszolta, hogy „nincs vallása” –, jóllehet az állam továbbra is mély történelmi szálakkal kötődik a protestáns kereszténységhez. Angliának ugyanis megvan a maga államegyháza, az Anglikán Egyház, melyben a király viseli a „legfőbb kormányzó” címet, a miniszterelnök pedig hagyományosan tanácsot ad a püspökök kiválasztásában. Bár ez a tanácsadás évek óta nagyrészt szimbolikus, egy parlamenti forrás alapján arról is beszámolt a New York Times, hogy Burnhamnak elképzelhető, hogy át kell ruháznia szerepkörének ezt a részét.

Az Anglikán Egyház létrejötte és Rómával való szíktása VIII. Henrik király idejéig nyúlik vissza, aminek nyomán az angol protestánsok a katolikus vezetőket nem riktán szuverenitásuk fenyegetéseként kezelték – éppen ez a félelem vezetett végül az 1688-as „dicsőséges forradalomhoz”, amely az utolsó katolikus király, II. Jakab trónfosztásához vezetett, amit idővel a katolikus befolyást korlátozó törvények követtek. Ugyanakkor az 1829-ben, majd 1858-ban elfogadott jogszabályok e jogi korlátok közül sokat – de korántsem az összeset – eltöröltek.

Ami Burnham katolicizmusát illeti, arról mint kulturális identitásról beszélt, nem pedig napi szinten megélt és gyakorolt, buzgó hitről. Az ír származású kormányfő gyermekkorában római katolikus iskolákba járt, és mint édesanyja, Eileen egy 2015-ös interjúban felidézte: „Látniuk kellett volna a verekedéseket, amiket a bátyjaival vívott vasárnaponként. Mindannyian ministránsok voltak, de Andynek kellett az elsőnek lennie, aki az áldoztató edényt fogja”. Egy 2009-es, The Guardiannek adott interjúban pedig Burnham így nyilatkozott: „A családon kívül három dolog fontos az életemben. Az Everton F.C., a Munkáspárt és a katolikus egyház – ebben a sorrendben”. (Az Everton egy liverpooli székhelyű futballklub, amelynek már régóta szurkol.) „Azért mondom ezt, mert mindegyik a kulturális identitás(om)hoz visszavezethető” – tette hozzá.

Miután 2023-ban más regionális vezetőkkel együtt találkozott Ferenc pápával a Vatikánban, Burnham a The Telegraph-nak elmondta, hogy „Annak ellenére, hogy nem vagyok katolikus a szó mélyebb értelmében, éreztem a Vatikán mágneses vonzását”. Majd vallási identitását egy futballklub szurkolójához hasonlította, aki nem igazán jár ki a meccsekre: „Attól még továbbra is Everton-szurkoló vagy; abbahagyhatod a templomba járást, de attól még katolikus maradsz”.

Azt is elmondta azonban, hogy vallásos neveltetése formálta politikai nézeteit:

„A katolikus társadalmi tanításba vetett hitben nevelkedtem, és ez meghatározó volt. Úgy láttam, hogy a legközelebbi dolog ahhoz, amit ott tanultam, a munkáspárti politika volt”.

A lap az elődök vallási irányultsága kapcsán megjegyzi, hogy Boris Johnsont, aki 2019 és 2022 között volt brit miniszterelnök, csecsemőként a katolikus egyházban keresztelték meg, de hangsúlyosabb volt az anglikán neveltetés a későbbi évek során, aminek részeként az etoni iskolás évei alatt végül az anglikán egyházban konfirmált. Továbbá Nagy-Britanniának volt egy zsidó miniszterelnöke is Benjamin Disraeli személyében, aki először 1868-ban töltötte be a posztot – ő 12 éves korától kezdve kapott nevelést az anglikán egyházban. És ne felejtsük el azt sem, hogy 2022-ben Rishi Sunak lett az első gyakorló hindu kormányfője az országnak, ami akkoriban ugyancsak nagy visszahangot váltott ki a sajtóban.

(New York Times)