Egy közelmúltban megosztott felmérés a koronavírussal kapcsolatos tájékozódásról kimutatta, hogy az amerikai 18 és 24 év közöttiek (akik a leginkább hajlamosak a közösségi médiából tájékozódni) legalább negyede az Instagramot használta a hírek eléréséhez, míg 19 százalékuk fordult a Snapchat, és 6 százalékuk a Tiktok alkalmazásokhoz hasonló célokból. Ezzel szemben újságból csupán 17 százalék informálódott a világ történéseiről.
Világszinten az arányok még elképesztőbbek: Németországban az azonos korosztály képviselőinek 38 százaléka használta kizárólagosan az Instagramot hírolvasáshoz, Argentinában pedig már közel a fiatalok fele, azaz 49 százalék.
A szakértők szerint a trend egyáltalán nem veszélytelen, mivel az Instagram felület lényege a képi megjelenítés, így a cél nem annyira az informálás, inkább a befolyásolás.
A közösségi média hírforrásként való használatát bonyolítja az a tény is, hogy bárki riporterként léphet fel, ami különösen problémás a tényszerűség szempontjából. Ami az ilyen felületekre szintén jellemző, hogy mindig a legnagyobb számú követők kénye-kedve szerint alakítja a tartalmat, hitelességtől függetlenül.
A politikai polarizációt is erősítheti a közösségi média ilyen célú használata. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint az amerikaiaknak csupán a 41 százaléka bízik abban, hogy a hagyományos média „teljesen, pontosan és az igazságnak megfelelően” számolt be a hírekről, a beléjük vetett bizalom azonban egyre inkább csökken.
A közösségi média oldalakon megválogathatjuk, hogy saját szájízünk szerinti híreket kövessünk egyedül, ez azonban úgynevezett „visszhang-szobákat” eredményezhet, melyben csak a véleményükkel egyező információkat hallunk vissza, függetlenül azok tényszerűségétől vagy igazságtartalmától.
A koronavírus-járvány és a BLM tüntetések kapcsán megnövekedett az igény az instant, első kézből jövő információk iránt. A főáramú médiához kötődő bizalmatlanság a közösségi oldalakhoz fordította a fiatalok figyelmét, ahol azonban az algoritmusok miatt eleve szűrt információkhoz jutnak csak hozzá, egy külön világba kalauzolva őket, ami a szakértők szerint többször ütközést hoz létre a realitással.
A megoldás a hagyományos és az alternatív hírforrások együttes, kiegyensúlyozott használatában rejlik, állítják a szakértők.
hetilap
