A volt vízügyi és környezetvédelmi miniszter szerint „téves és káros az az irány, ahogy Magyar Péter az ellenzékhez viszonyul. Az aszály és az energiakrízis jóval fontosabb probléma annál, hogy a miniszterelnök pénteken a Facebookon másnap délelőttre Paksra invitálja a pártelnököket, hogy a sajtó jelenlétében tájékoztassa őket ’a korábbi évek mulasztásairól’. Ha ugyanis egy cseppet is őszintén és komolyan azt gondolja, szeretné az ellenzéket információkkal ellátni, megkérdezni a véleményüket, tehát bevonni őket a válság kezelésébe, azt nem így kell csinálni” – írja Fodor Gábor az indexen megjelent véleménycikkében, amelyben úgy véli, „helyesen tette a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk elnöke, hogy elutasította ezt a komolytalan javaslatot”.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

A volt miniszter bírálta a miniszterelnök kommunikációs stílusát, mint írja, ez a látványtevékenység erősen ámokfutás-jelleget ölt a miniszterelnök fékezhetetlen szereplési vágya, hiszen a múlt héten szükségét látta a gúnyolódásnak azon a két fiatal fideszes képviselőn, akik bakiztak az eskütételnél, majd helikopterre szállt, később vízben állva jelentkezett Paksról. Hétvégén a tragikus lengyel buszbalesetről ő adott először tájékoztatást.

Fodor szerint a helikopteres terepszemléje miatt a támogatói is megtámadták, ami azért is tanulságos, mert szerintem semmi rossz nincs abban, ha egy miniszterelnök a dunai krízis ügyében helikopterrel érkezik a helyszínre, amelyből felülről is meg tudja szemlélni a kialakult helyzetet. A gond akkor kezdődik, ha az elődei hasonló tevékenységét korábban mélyen elítélte, most pedig ő is ugyanazt csinálja. Ekkor az értelmetlenül felhergelt hívei természetesen neki fognak esni és nem kímélik őt sem” – írja Fodor Gábor, aki szerint

jó lenne azt is tisztázni, hogy a „félelmetes” Orbán Viktortól mit is akar a mostani kormányzat.

„Eltiltották a jövőbeni miniszterelnökségtől és a képviselőségtől, szembemenve a jogállami normákkal. Folyamatosan azzal támadták, hogy nincs helye a közéletben, vonuljon vissza, majd amikor visszavonult, akkor állandóan azt halljuk, hogy miért nincs itt, miért nincs jelen. Vele kapcsolatban is józan, kiegyensúlyozott viszonyra lenne illendő törekedni. Kérjék számon és kritizálják ott, ahol ez helyes, de ismerjék el erényeit is akkor, amikor a tisztesség ezt kívánja. A közönség számára ugyanis mintaadó az a viselkedés, amelyet a vezetőiktől látnak – ezt most a miniszterelnök is megtapasztalta a saját példáján.

Zsákutca lenne Magyarország számára, ha az elfogadott közéleti norma a gúnyolódás, megalázás, az elődök munkájának megsemmisítése és az ellenfél kriminalizálása lenne. Ahol ez a szellem válik uralkodóvá, ott a fejlődés törvényszerűen megreked”

– szögezi le a volt miniszter.

Majd így folytatja: „Bár most az akut válságkezelés a feladat, egyre égetőbb a hosszú távú elképzelések hiánya. Ráadásul ezeket az ellenzékkel egyeztetve, a szakmai és civil szervezetek bevonásával kellene kidolgozni, ami időigényes munka, ezért is lett volna jó minél hamarabb elkezdeni. A Duna drámai vízszintcsökkenése miatt a bárkasüllyesztések és a fenékküszöb-építés szerintem helyes megoldás, hiszen kívánatos lenne elkerülni az erőmű lekapcsolását”.

A volt miniszter szerint a jó vezető a hosszú távú érdekeket követi, nem az aktuális hangulatot, miközben tény, hogy évtizedek figyelmeztetései után ért utol bennünket a valóság.

A klímaváltozás hatásainak kezelésére már a kétezres évek elején megszületett az új Vásárhelyi-terv, ami egyrészt az árvizek elleni védekezésre, másrészt pedig a vízgazdálkodás modernebb szemléletére épült. Fodor emlékeztet rá, hogy környezetvédelmi és vízügyi miniszterként 2007–2008-ban igyekezett munkatársaival együtt felgyorsítani és pénzügyileg megerősíteni ezt a munkát, sikerült is átadni a tiszaroffi víztározót, de 2008-as év végére kialakult hármas válság – belpolitikai és gazdasági krízis itthon, nemzetközi pénzügyi összeomlás a világban – zárójelbe tette a tervet, majd a 2010-es Fidesz-győzelem teljesen háttérbe szorította a környezetvédelem és a korszerű vízgazdálkodás kérdéseit. Szerinte az Orbán-kormányok egyik felróható hibája, hogy felszámolták a környezetvédelmi minisztériumot, így ezeknek az ügyeknek a képviselete a másod-, illetve harmadvonalba szorult a közélet színpadán.

Az Orbán-kormányok ugyanakkor helyesen ismerték fel, hogy a növekvő hazai gazdaság és életszínvonal növekvő energiaigényt is jelent.

Fodor úgy véli, hogy jól határozták meg, hogy szükséges egy új atomerőmű felépítése. A megújuló energiaforrások ugyanis költséges mivoltuk mellett azzal a hátránnyal is bírnak, hogy időjárásfüggőek: ha nem süt a nap, ha nem fúj a szél, akkor nem működnek. Érdemes azt is tudni, hogy hazánkban az év napjainak negyedében egyszerre nincs napsütés és szél. Ezért szükséges olyan stabil energiarendszer, ami környezetkímélő módon képes tartósan, az időjárástól függetlenül éjjel-nappal áramot termelni.

Azt a döntést azonban, hogy Paks II.-t megint az oroszoknak kell megépíteniük, már erősen vitathatónak tartja a volt miniszter, főleg úgy, hogy nem versenyben nyerte el a beruházást a Roszatom, hanem egy államközi szerződésben egyszerűen megkapta. Mivel az egész építkezés most már 7–8 éves késésbe csúszott, ezért a mostani válsághelyzet még inkább ráerősít arra a kitapintható szándékra, hogy a Magyar Péter vezette kabinet felmondja a szerződést.

A Fidesz-kormányok egyébként abban is helyes irányt szabtak, hogy nagy erővel fejlesztették az ország napenergia-kapacitását, aminek eredményeként elértük azt, hogy világelsők lettünk ennek a megújuló energiának a hasznosításában. Ma Magyarország akkor, amikor a nap süt, az egész energiaszükségletét képes ebből a forrásból ellátni. A napenergia már kevésbé, de a szélenergia és a geotermikus hő még tartogat lehetőségeket számunkra, fontos azonban megjegyezni, hogy a Kárpát-medence alapvetően szélcsendes terület, a földalatti hőforrások kitermelése egyéb negatív járulékos következményekkel járhat.

Magyarország tehát a rendszerváltáskor az oroszoknak teljesen kiszolgáltatott, fundamentálisan elhibázott energiarendszert örökölt, amelyet azóta valamelyest sikerült átalakítaniuk a különböző kormányoknak, de továbbra is gyenge lábakon állunk e téren. Ezért hosszú távú döntést kell majd hozni az orosz olaj és gáz pótlásáról, Paks II. folytatásáról – itt most már az oroszokkal történő megegyezés lenne az észszerű, ha képesek befejezni a beruházást –, a kisebb, amerikai moduláris atomerőművek esetleges építéséről, valamint a szél- és geotermikus energiában rejlő korlátozott lehetőségek kihasználásáról. Mindezekkel párhuzamosan a környezetvédelmi szempontokat komolyan véve, az elhalt Vásárhelyi-tervből kiindulva átfogó vízgazdálkodási tervet szükséges sürgősen elfogadni és elindítani hazánkban – zárja véleménycikkét Fodor Gábor.