Illusztráció( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)
Alan Jern kognitív tudós friss kutatása szerint tömbösített sorozatnézés ugyan intenzívebb élményt nyújthat, de
mivel gyorsan „átszalad” rajtunk, nem fogunk rá emlékezni hosszú távon.
Az úgynevezett térköz effektussal bizonyítja, hogy az emberek több információt őriznek meg, ha időben beosztják az információ elsajátítását, ahelyett, hogy az egészet egyetlen blokkban végeznék el.
Például, ha új szókészletet szeretnénk megtanulni, és egy óránk van a tanulásra, valószínűleg több szóra emlékezünk, ha egy nap alatt hatszor 10 percig tanuljuk a szavakat ahelyett, hogy egyetlen időintervallumban próbálnánk meg mindet elsajátítani.
A sorozatok a gyerekek, fiatalok körében is népszerűek, ami azért is ad okot az aggodalomra, mert a szexet és az erőszakot is bővebben adagolják bennük ma már, mint néhány éve.
Az NRC szabadidős kutatása rávilágít, hogy a megkérdezettek 82 százaléka átlagosan közel 3 órát szórakozik egy szokványos hétköznap, közülük pedig 44 százalék – leginkább fiatalok – tölti film- vagy sorozatnézéssel ezt az időt. Mit tehetünk szülőként annak érdekében, hogy csemeténket egészséges kapcsolat fűzze a képernyőkhöz? – merül fel a kérdés sokakban.
Békési Tekla iskolapszichológus szerint sokat tehetnek a szülők ezen a területen. Azt javasolja,
ne használják háttérzajként a sorozatokat, filmeket:
„Gyermekek esetében felesleges szorongások táptalaja lehet, még akkor is, ha nem feltétlenül értik azokat vagy nem érik el a tudatos szintet.”
Előfordulhat, hogy egy-egy jó jegyért vagy tevékenységért az apák, anyák megígérik csemetéiknek, hogy több időt is eltölthetnek a képernyő előtt sorozatokkal vagy többet kütyüzhetnek. A szakember ezt nem tartja jó ötletnek:
„Érdemes arra figyelni, hogy ne a képernyőidővel jutalmazzunk!
Kisebb gyermekek esetében nézzük velük együtt a sorozatot, ha neki való! Tegyünk arról, hogy nem maradnak feldolgozatlanul a tartalmak: beszélgessünk velük!
Sor kerülhet ilyenkor a tanulságok levonására, gyermek kérdéseinek megválaszolására, vagy ha úgy látjuk mi magunk, hogy tisztázni kell néhány dolgot a látottak kapcsán, bátran tegyük meg.”
Bár nem egyszerű feladat, azt tanácsolja, hogy valamennyire a szülők legyenek naprakésznek, ami a fiatalok által aktuálisan nézett, felkapott sorozatokat illeti.
Az olyan praktikus, technikai fogások, mint a közös Netflix-fiók, képernyőidő ellenőrzése és a különböző szűrők alkalmazása is segítségükre lehetnek.
”Alakítsunk ki képernyőmentes övezeteket a lakásban! Legjobb, ha a hálószoba ilyen, hiszen kisebb így az esélye, hogy az éjszakai alvást órákig tartó sorozatnézéssel töltjük. Ne feledjük, nemcsak az alvás mennyiségére, hanem a minőségére is hatunk azzal, ha sorozatokat nézünk lefekvés előtt vagy helyett.
Az okoseszközeink által sugárzott kék fény akadályozza az úgynevezett melatonin hormon termelésünket, ami az alvás-ébrenlét ciklusunk szabályozásáért felel”
– sorolja tovább a tippeket a pszichológus.
Megemlíti, hogy a szakemberek ennek hatását egyenesen a koffeinhez hasonlítják, hiszen a koffeinhez hasonlóan a kékfény ugyanúgy az álmosság érzetünket csökkenti.
Felhívja a szülők figyelmét arra is, hogy időnkét ők is gondolják át, nekik szükségük lehet-e változtatni ezen a területen: „Végül, de nem utolsó sorban pedig a szülői mintát kell megemlítenem.
Amennyiben mi szülők is, egy fárasztó munkanap után, ahogy betesszük a lábunkat a házba és a távkapcsoló után nyúlunk, hogy az elkezdett sorozatunkat végre folytathassuk, ne várjuk azt, hogy gyermekünk máshogy viselkedjen!”
Schindler Zsófia pszichológus megnyugtat, hogy az még nem tesz függővé, ha egy fárasztó nap végén leülünk a kanapéra és megnézünk egy epizódot. Viszont, amikor minden nap, hosszú órákra a képernyő előtt találjuk magunkat, fel kell ismernünk, hogy baj van.
Részletesen bemutatja a függőség jeleit a Hetek legfrissebb számában. A hetilapban Békési Tekla további tanácsait és Bokor Tamás médiakutató meglátásait is közöltük.
hetilap
