Az Átlátszó írt először arról, hogy a legalább 13 méterrel mélyült a Duna medre azon a szakaszon, ahol két oldalról építik egymással szemben a fenékküszöböt. A portál szerint kérdéses, hogy lehetséges-e még a fenékküszöb eredeti tervek szerinti, teljes kiépítése, vagy át kell majd azt alakítani.

Magyar Péter a Facebookon cáfolta a válsághelyzetet, mint írta a sajtóban terjesztett álhírekkel szemben a paksi fenékküszöb a tervezett módon ellátja a funkcióját, és emeli a vízszintet – közölte a miniszterelnök, aki hozzátette, hogy a Duna medrének természetes mélyülése miatt a szakemberek feltöltik az érintett részeket.

A problémát az Átlátszó cikke szerint az okozza, hogy a fenékküszöböt kialakítása miatt jócskán beszűkül a Duna medre. Mivel a folyó vize egyelőre nem a gát fölött bukik át, hanem beszorul a két egymással szemben megépített kőgát közé, a szűkületen átfolyó víz sebessége rendkívül felgyorsult. Ez a hatalmas sodrású víztömeg egyrészt óriási terhelésnek teszi ki magát az építményt, másrészt nagyon gyorsan mélyíti ki maga alatt a medret.

Mint arról beszámoltunk, a Paksi Atomerőmű biztonságos hűtővíz-ellátása miatt szükségessé vált a Duna vízszintjének mesterséges megemelésére, ezért a kormány egy úgynevezett fenékküszöb – egy víz alatti gátszerkezet – megépítése mellett döntött. Az Átlátszó által feltárt dokumentumok szerint azonban a hirtelen elhatározott beruházás körül egyre több a súlyos probléma: a cikkben idézet jelentések engedélyezési szabálytalanságokról, meredeken emelkedő költségekről és a folyó sodrása által máris kikezdett építményről szólnak.

A paksi fenékküszöb esetleges összeomlásáért személyesen a miniszterelnököt terheli a felelősség – írta közösségi oldalán megjelent kommentárjában Tóth Máté energiajogász, aki szerint a fő probléma az, hogy „a legmagasabb politika (Magyar Péter) magához vonta a témát és az összes döntést”.

Tóth Máté az atomerőművi szakemberektől úgy tudja, hogy hiába készítettek időben olyan belső anyagot a minisztérium felé az általa javasoltak szerint, hogy ne terheljék le Paksot, a kormányzatban nemhogy nem hallgattak rájuk, de egyenesen letiltották az anyagot. Az erőművet leterhelték, így keletkezett legalább 60-70 milliárd forintos a kár.

Az energiajogász a vízügyesektől azt hallotta, hogy egyetlen napjuk volt megtervezni a műtárgyat, miközben a Kormánynak meg másfél hónapja volt az atomerőmű első leterhelésétől számítva, hogy döntsön. „Egyetlen nap, áramlás-szimulációval, statikai meg forráselemzéssel együtt! Miközben a Kilitiből átmozgatott betonkockák lerakása is először csak egy show keretében, pár tucat kockával kezdődött, a többi még átmozgatás alatt volt a helikopteres showműsor idején” – írja Tóth Máté, aki szerint ezt nem lehet így folytatni, mert „egy ország ellátásbiztonsága nem egy showműsor meg helikopteres valóságshow” és a fizika törvényeit sem lehet „megerőszakolni a legmagasabb politika által”.

Az Átlátszó már augusztus végén arról írt, hogy eleve szabálytalanul indult a megaprojekt. A rendelkezésre álló adatok szerint a kormányzat a beruházást kiemelt és sürgős infrastruktúra-fejlesztésként kezelte, aminek következtében a tényleges kivitelezési munkálatokat érvényes és jogerős környezetvédelmi engedély hiányában kezdték meg a Duna medrében.

A portál úgy véli, a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárások megkerülése vagy felgyorsítása szokatlan eljárásrendet teremtett egy ilyen léptékű, a folyó teljes ökoszisztémáját befolyásoló építkezésnél. Szakértők és zöldszervezetek rámutatnak: a környezetvédelmi hatástanulmányok elmaradása nem csupán bürokratikus mulasztás, hanem közvetlen kockázati tényező. A Duna hidrológiai és mederdinamikai sajátosságainak alapos, előzetes modellezése nélkül elindított vízi építkezések ugyanis beláthatatlan következményekkel járhatnak a folyó élővilágára és magára a megépített műtárgyra is.

Úgy tűnik, ez be is következett, miután a helyszíni mérések és a szakértői vizsgálatok alapján a Duna természetes felgyorsult sodrása máris súlyosan kikezdte az elkészült fenékküszöb szerkezetét. A mederben elhelyezett mesterséges gátszerkezet ugyanis leszűkítette a folyó keresztmetszetét, ami az adott szakaszon a vízsebesség lokális drasztikus megnövekedéséhez vezetett. A felgyorsult sodrás nemcsak a küszöb környékén lévő finomabb üledéket sodorja el, hanem magát az építményt alkotó kőszórásos elemeket is elmozdítja.

Ezzel párhuzamosan a küszöb alatt és mellett a víz örvénylése úgynevezett kimosódási gödröket hozott létre. A meder alsóbb rétegeinek elhordása megbontja a műtárgy alapozásának stabilitását, ami a gát fokozatos megsüllyedéséhez és a szerkezeti elemek megroppanásához vezethet. Ez a lepusztulás pontosan azt a funkciót veszélyezteti, amiért felépítették: a hűtővíz-beeresztő műtárgyak előtti stabil és biztonságos vízszint garantálását a nyári, aszályos időszakokban.

Míg a kormány a vészhelyzettel indokolta a rendkívüli eljárást, kérdés, lehetséges-e, és ha igen, mennyibe kerül a fenékküszöb összeomlásával fenyegető hibák kijavítása? Az Átlátszó részletes pénzügyi elemzései rávilágítanak, hogy a projekt finanszírozása teljesen átláthatatlanná vált, és a kiadások rohamtempóban növekednek. A kezdetben becsült költségvetési kereteket a sorozatos módosítások, a tervkorrekciók és a helyreállítási munkák miatt többszörösen túllépték.

A vízi műtárgyak utólagos megerősítése és a meder stabilizálása a legdrágább vízépítési feladatok közé tartozik. A megbolygatott Duna-meder helyreállítása, a kimosódott szakaszok újabb kőtöltésekkel való feltöltése és a sodrásnak ellenállóbb szerkezeti megoldások alkalmazása folyamatosan emeli a végső számlát. A nyilvánosságra került adatok alapján a beruházási költségek elszabadulása a hazai költségvetés számára óriási terhet jelent, miközben a szerkezet tartóssága továbbra sem garantált.

A vízügyi szakemberek és mérnökök szerint a kialakult helyzet feloldására és a Duna biztonságos mederviszonyainak megteremtésére átfogó, tudományosan megalapozott stratégiára van szükség.