Barkay a budapesti gettóban született 1944-ben, és hatéves korában került ki Izraelbe. A Tel Aviv-i Egyetemen végzett történelem-régészet szakon, és az ezredfordulóra a az egyik legismertebb izraeli szaktekintéllyé vált, különösen a bibliai témájú és Jeruzsálemben végzett kutatásai kapcsán.

Rendkívüli változások történhetnek 2026-ban, ezt az újév első napjai is megmutatták. Csatlakozzon Ön is Hetek előfizetői köréhez, most akár nyerhet is! Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.

Leghíresebb felfedezése, hogy ő találta meg és azonosította az eddig ismert legrégebbi bibliai héber feliratokat – két ezüst pecsétet, amelyeken a 4Móz 6:24-26-ban szereplő Áron áldása olvasható, és amelyek Ezékiás júdeai király idejéből származnak. 

A nevéhez fűződő másik nagy jelentőségű projekt a jeruzsálemi Templom-hegyről származó, és az illegális építkezések miatt a muszlim felügyelet által titokban szeméttelepre hordatott hatalmas mennyiségű föld szisztematikus átvizsgálása volt.

Mint arról a Hetek annak idején helyszíni tudósításban beszámolt, Jeruzsálemben éveken át Gavriel Barkay vezetésével önkéntesek százai szitálták és mosták át apró szűrőhálókon azokat a földkupacokat, amelyek a Templom-hegyről származtak. A Hetek munkatársa, dr. Korossy Csaba pedig korábban önkéntesként - családjával együtt - részt vett abban a projektben, amely során átvizsgálják a palesztinok által szeméttelepre szállított nagy mennyiségű földet.

A muszlim hatóság dömperei az éj leple alatt szállították el a mecsetek mellett kiásott földet. Az izraeli hatóságok tudta nélkül folytatott illegális munkálatok során több mint 500 teherautónyi – értékes régészeti maradványokat tartalmazó – földet termeltek ki a Templom-hegyen. A munkálatok 1999-ben kezdődtek, amikor egy több mint 10 ezer fő befogadására alkalmas föld alatti mecsetet alakítottak ki a Jeruzsálem középpontjában álló fennsíkon. 

A buldózerekkel folytatott régészet nem csak tudományos szempontból barbárság, mint ahogy azt a lapunknak adott interjúban Gavriel Barkay elmagyarázta:

„Izraelben a régészet szorosan összefügg a politikával. A muzulmán hatóságok szeretnének eltüntetni a hajdani zsidó szentélyek létezésére vonatkozó minden bizonyítékot.” 

A régészeti pusztításra szinte véletlenül derült fény. „Éjszaka felhívott két egyetemi tanítványom, hogy teherautókat láttak kigördülni a Templom-hegy egyik kapuján” – mesélte az egyik szemtanú, egy fiatal archeológus, Noam, aki azonnal autóba ült, és a diákok útmutatása nyomán követte a szállítmányt, amelyet egy Jeruzsálem melletti szeméttelepen ürítettek ki. A múlt emlékeit elnyelte a háztartási szeméttenger. A régészek szerencséjére a szeméttelep vezetője vállalta, hogy a további szállítmányokat egy elkülönített helyre szállítja, így megkezdődhetett a különleges helyről származó föld átvizsgálása.

Innen kezdték a jeruzsálemi Bar-Ilan Egyetem munkatársai átszállítani a földet az Emek Cunnim domboldalon felállított kutatási táborba. Itt önkéntesek serege fogott hozzá a hatalmas földkupacok átrostálásához. A munka nem ment zavartalanul, mivel amikor az arab teherautó-vezetők rájöttek az összejátszásra, a szállítmányokat egyszerűen útközben, a Templom-hegy alatt húzódó Kidron-völgyben borították ki, de így is sikerült számos páratlan kincset a felszínre hozni és megmenteni az enyészettől.

„Nézze, ezek a háromezer éves oszlopfők Salamon király templomát díszítették, ezek a márvány járólapok pedig a Heródes által kibővített szentély bejáratánál állhattak”

– mutatta lapunk tudósítójának a jeruzsálemi Emek Cunnim negyedében felállított ideiglenes kutatási területen. 

Gavriel Barkay munkásságát számos izraeli és nemzetközi kitüntetéssel ismerték el, és a tudós a médiában is közismert volt a History Channel számára készített régészeti dokumentumfilmjei révén.