A Covid után sokan nem tértek vissza a templomokba, de egy részük szeretne továbbra is valamilyen vallási élményt a maga számára. Körükben népszerűek a „nem szervezett vallások”, amelyek teljesen szabályozatlan, önként kezdeményezett módszereket kínál a természetfelettivel való kapcsolatteremtéshez.

Lényegre törünk! Bár sokan próbálják elhallgattatni közös értékeinket, de nem hagyjuk! Kérjük, fizessen elő Ön is, hogy jövőre is folytatni tudjuk ezt a munkát: részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.

Ez lehet az egyik oka annak, hogy a pogányság állítólag a legnépszerűbb vallási választás a kereszténységet maguk mögött hagyó britek számára – ha nem egyszerűen nem vallásosnak vallják magukat – írja az unHerd online magazin.

„Lehetőséget kínál az embereknek arra, hogy higgyenek valamiben és rituálékon vegyenek részt, miközben egy látszólag ősi hagyományhoz tartoznak, de anélkül, hogy elköteleznék magukat egy olyan szervezet vagy intézmény mellett, amelynek elvárásai vannak a tagjaival szemben” – teszik hozzá.

A mai neopogányság a negyvenes években alakult ki Nagy-Britanniában, mielőtt elterjedt volna a világ többi részén. Eleinte egy mélyen közösségi vallás volt, amely a csoportos beavatást és részvételt hangsúlyozta (és egyes pogány utak ezt ma is hangsúlyozza), de a kilencvenes évektől kezdve az autonóm boszorkány mozgalom az önbeavatás és a magányos gyakorlat lehetőségét szorgalmazta.

Az elmúlt években a magányos pogány gondolatát olyan online trendek erősítették fel, mint a „WitchTok”, az önmegvalósítás varázslatainak és rituáléinak szentelt TikTok-videók.

Ez egy másfajta vallás, amely sem megtérőket, sem tagokat nem keres. Nincs olyan, hogy „pogány hitvallás”, ami felveti a kérdést, hogy egyáltalán lehetséges-e „megtérni” erre a vallásra. Egyszerűen pogánnyá azzal válik valaki, ha pogány dolgokat tesz. Ez egy cselekvés vallása, nem pedig hité, és az emberek már jóval azelőtt elkezdhetnek ilyen dolgokat csinálni, hogy az adott csoporthoz tartozónak vallanák magukat.

Ez a szélsőséges vallási individualizmus leginkább a posztkeresztények számára jelent csalétket, akik le akarják rázni magukról „az archaikus szentírásokat, a következetességet megkövetelő bosszantó dogmákat, a bűnvallásokat és a tagsági kötelezettségeket” – írja cikkében az unHerd.