A jeruzsálemi Templom-hegy, ahol a hajdani zsidó Szentély állt, 1967-ben izraeli fennhatóság alá került. Az izraeli kormány akkor úgy döntött, hogy a terület feletti szuverenitás megtartása mellett az ellenőrzést a jordániai muszlim vallási hatóságnak adja át. A döntést azzal indokolták, hogy a hegyen (arab nevén Haram al-Sharif) muzulmán vallási épületek állnak.
Évtizedeken át közmegegyezés volt, hogy az izraeli politikusok kerülik a helyszínt és a témát is. A vezető rabbik is tiltották a hegy felkeresését, mondván, nem lehet tudni, pontosan mely terület tartozott egykor a Templomhoz, ahová csak rituálisan megtisztult személyek léphetnek be – ilyenek azonban pont a Templom hiánya miatt nincsenek. A Templom-hegy kérdésével csak kis létszámú civil szervezet és ortodox oktatási intézmények foglalkoztak.
Az ezredfordulón ez megváltozott. Ariel Sharon, az akkor ellenzéki Likud vezetőjeként 2000 szeptemberében demonstratív látogatást tett a Hegyen. Sharon az izraeli szuverenitást akarta alátámasztani, és került bármiféle vallási hivatkozást, ám a palesztinok mégis ürügyként használták a látogatást a második véres intifáda kirobbantására.
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »
2019.10.11. (XXIII/41)
