Harminc éven át a pápák (XII. Piusz, XXIII. János és VI. Pál) szerves részét képezték az európai integrációs törekvéseknek. A Vatikán álláspontja szerint a folyamat – bár elsősorban nem vallási indíttatású – az evangélium (katolikus verziójának) értékeit hirdeti: megbékélés, a népek közti szolidaritás és az ember elsőbbsége.
A lengyel pápa
A Vatikán történetében az 1978-as év példátlan volt, hiszen egy éven belül két pápaválasztásra is sor került. I. János Pál pápa rendkívül rövid, alig 33 napos uralkodása után (szívelégtelenségben hirtelen meghalt, egyes híresztelések szerint megmérgezték) a konklávé egy lengyel bíborost, Karol Józef Wojtyłát választotta egyházfőnek. II. János Pál a már meglévő integrációs törekvéseket a kulturális összetartozás dimenziójával kívánta bővíteni.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2019.08.16.(XXIII/33)
