Amikor 2004-ben először jártam az „ősi Jeruzsálemben”, a Dávid városának nevezett régészeti emlékhelyen, vendéglátónk, Doron Spielman fiatal kutató (ma már a Dávid városa alelnöke) büszkén mesélte, hogy előző évben rekordot döntött a látogatók száma, közel 25 ezren fordultak meg itt, a Templom-hegy déli oldalától néhány száz méterre fekvő területen. Azóta eltelt 15 év, és a David városa olyan nemzetközi hírnévre tett szert, hogy a látogatók száma már az évi egymilliót is meghaladja, jelezve a Jeruzsálem történelme iránti hatalmas érdeklődést.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2019.07.05.(XXIII/27)
