A történelem konkrét kezdettől a vég felé tartó haladása, ahogyan azt előző cikkünkben említettük (Hogyan ismerhető fel a történelem értelme? Hetek, 2019. október 25.), ugyan a kinyilatkoztatásból fakad, a szakadatlan haladás eszméje mégis lényegében tér el egy boldog és szabad világ gondolatától, legyen az akár az örök evangélium vagy a szellem korszakaként megjelölve.
A bibliai alapokon álló üdvtörténet szerint ugyanis az idő betelt, elközelített a mennyek országa, így a Krisztus feltámadását követő kétezer év az üdvtörténet kegyelmi ideje, melyben Izrael mellett a népekből (ethnosz) származó egyéneknek is lehetőségük nyílik csatlakozni Isten választott népéhez, királyságához (baszileia tu theu), méghozzá nem a fennálló hatalom, hanem a Krisztus feltámadásának jó híre (evangéliuma) hit általi elfogadása által.
Filozófusok és egy világkatasztrófa
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2019.10.31 (XXIII/44)
