A Kr. u. 2-3 században növekvő korakeresztény gyülekezetek fejlődésére a legnagyobb fenyegetést nem az üldöztetés, vagy a filozófiai iskolák kritikája jelentette, hanem a keresztény és a filozófiai tanokat saját érdeke szerint felhasználó gnosztikus irányzatok terjedése. Ezek a tanok a gyülekezeteket belülről kezdték el bomlasztani. Továbbá az ebben az időszakban elkezdődő és egészen a negyedik századig húzódó teológiai viták is megosztották az akkori kereszténység szellemi egységet. Ezek egyik része a húsvét időpontjával voltak kapcsolatosak: a keresztények a zsidó naptár alapján niszán 14-én ünnepeljék a húsvétot, a hét napjaitól függetlenül, vagy niszán 14-ét követő vasárnap?
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2018. 12.07.(XXII /49)
