A helytartó működéséről viszonylag sok történeti forrás maradt ránk. Az Izraelben ötven évvel ezelőtt megtalált, de csak nemrégiben publikált Pilátus-gyűrű is ezen történeti források sorát gyarapítja, bár számos olyan kérdés vetődik fel vele kapcsolatban, melyekre egyelőre senki sem tud egyértelmű választ adni.
Júdeát a rómaiak Kr. u. 6-ban tették provinciává. A tartomány azonban olyan aprócska volt – kiterjedése körülbelül Pest és Fejér megye együttes területének felelt meg –, hogy a szomszédos Szíria szenátori rangú helytartójának (legatus) közvetett igazgatása alá került. Szíria ebben az időben Róma legfontosabb keleti tartománya volt, ahol négy légió állomásozott, melyek akár pár nap alatt elérhették Júdeát. E jogi helyzet dacára Iudaea provincia is saját kormányzót kapott: egy a lovagrendhez tartozó – vagyis a szenátorokénál alacsonyabb státusú – prefektust, aki a szíriai legatus közvetlen irányítása alá tartozott. A prefektus nem irányíthatott légiót, de volt saját helyőrsége, amely öt gyalogos (kb. 2500 fő) és két lovassági századból (kb. 1000 fő) állt. Ezek a katonák a helytartó székvárosában, a tengerparti Caesareában állomásoztak, és elsődleges feladatuk a rendfenntartás volt.
Az Újszövetség Pilátusa
2018. 12.14.(XXII /50)
