Az európai hódításaikat 1354-től megkezdő oszmán–törökök számára több évszázadon át kiemelt fontosságú cél volt Magyarország meghódítása. Hosszú időn át Magyarország volt a nevezetes „aranyalma”, azaz törökül „kizil elma”, melynek megszerzését a hőn vágyott világuralom eléréséhez nélkülözhetetlennek tartották.
Ezt az aranyalmát azonban több mint egy évszázadig sehogy sem sikerült hatalmukba keríteniük. Az oszmán seregek a Magyarországig útjukba eső balkáni államokat gyors egymásutánban tiporták le. A szerb területek egy részét már 1371-től bekebelezték a Marica folyó völgyében aratott nagy győzelmük után, majd bő másfél évtizeddel később a rigómezei csatában megdöntötték a középkori szerb államot, s ezzel közvetlenül elérték a magyar határokat. Néhány évvel később már Bulgáriát is meghódították, sőt a két román vajdaságot, Havasalföldét és Moldvát is török függésbe kényszerítették.
Szulejmán álma
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2014. 12. 12. (XVIII/50)
