Mennyiben több az olvasóközönség ingerküszöbének ostrománál, hogy modernként írja le azt, ami antik?
– Szándékom több volt szimpla publicisztikai fogásnál. Ókori szerzők olvasása közben folyamatosan az az érzésem, hogy az akkori és a mostani emberek semmiben sem különböznek egymástól. Bár az ókoriak nem ismerték a repülőt, az autót, a televíziót és a mobiltelefont, ugyanúgy szerettek utazni, élvezték a kényelmet, a jó ételeket, a játékokat, intrikáltak, ármánykodtak, szerettek és gyűlöltek. Emellett rendkívül fogékonyak voltak az újításokra. Az ötvenes évek óta széles körben elterjedt az a Moses I. Finley oxfordi professzor nevéhez fűződő elmélet, amely szerint az ókor csökönyösen ellene volt a technikai innovációnak. Ennek azonban épp az ellenkezője igaz. Dionüsziosz, Szirakúza türannosza például gőzkocsin pöfögött végig a város utcáin egy felvonulás alkalmával. A gallok feltalálták az aratógépet; egyre több helyen alkalmazták a vízimalmokat (nemcsak gabonaőrlésre és kőzúzásra, hanem fűrészelésre is); egy Antiküthéra szigete mellett felfedezett hajóroncsban pedig olyan analóg számítógépet találtak a búvárrégészek, amely alkalmas volt a bolygók mozgásának kiszámítására. A szerkezet bonyolultsága a svájci órákéval vetekszik. A hajóroncsokból vagy épp Pompeiiből előkerült orvosi műszerek tucatjairól orvos-szakértők úgy nyilatkoztak, hogy többségüket a mai napig használják a gyógyászatban.
Tudna említeni olyan újításokat is, amelyek elterjedtek ugyan a római korban, de később mégis feledésbe merültek és a középkor után ismét fel kellett őket fedezni?
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2013. 05. 24. (XVII/21)
