hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Miért oszlatták fel a Jézus Társaságot?

2013. 04. 18.
A jezsuita rend működését szinte megalakulásától kezdődően nagyon heves támadások kísérték. Mint az ellenreformáció és rekatolizáció élcsapatának, elsősorban a protestánsokkal voltak rendkívül éles összecsapásaik. Ugyanakkor katolikus részről is súlyos bírálatok sora érte a Jézus Társaság tevékenységét, míg végül XIV. Kelemen pápa 1773 nyarán kiadott nevezetes rendeletében feloszlatta a jezsuita rendet.

Az abszolutizmusra törekvő európai uralkodók az egyházi kérdésekben is érvényesíteni akarták kizárólagos uralmukat, le akarták rázni magukról a pápa gyámkodását. Ezért igyekeztek visszaszorítani a pápai  érdekek első számú érvényesítőinek, a jezsuitáknak a befolyását. Fokozta az abszolutista uralkodók jezsuitaellenes érzéseit, hogy a zsarnokölés jogosságának eszméjét egy spanyol jezsuita, Juan de Mariana is megfogalmazta 1598-ban kiadott, A királyságról és a királyság intézményéről című könyvében. Ebben kifejtette, hogy a zsarnok uralkodó erőszakos úton is eltávolítható, sőt nem bűn megölni sem. Művében példaként utalt a III. Henrik francia királyt 1589-ben meggyilkoló Clement Domon­kos-rendi szerzetesre és annak felbujtójára, Guignard jezsuita páterre, akiket „Franciaország díszei”-ként említett. A jezsuitákat egyébként a királygyilkosságban való részességük miatt a párizsi parlament döntésének megfelelően 1593-ban elűzték Franciaországból. Száműzetésük azon­ban csak alig több mint egy évtizedig tartott, mert az új uralkodó hamarosan visszahívta őket.

A Jézus Társaságot számos súlyos elmarasztalás érte az Európán kívüli misszióikban alkalmazott hittérítő módszereik miatt is. Elsősorban a helyi viszonyokhoz történő túlzott alkalmazkodásukat bírálták. Így például azt, hogy Kínában a missziós siker érdekében a katolikus teológiai kifejezéseket a konfuciánus vallás hagyományos fogalmaival fordították le. Hasonlóan éles tiltakozást váltott ki az is, hogy a jezsuita misszionáriusok a kínaiak számára központi jelentőségű ősök tiszteletét beemelték a helyi katolikus liturgiába.

Bírálóik, elsősorban a ferencesek, a katolikus hit tisztaságának feladásával, a tridenti zsinat rendelkezéseinek megszegésével vádolták őket. Az 1700-as évek elején a Vatikánba érkezett feljelentések nyomán először a kifogásolt kínai szertartások szentszéki vizsgálata indult meg. A jezsuiták ezt úgy próbálták kivédeni, hogy tizenhét katolikus hitre tért mandarintól, sőt magától a kínai császártól is olyan értelmű nyilatkozatot juttattak el Rómába, hogy sem a halottkultusznak, sem Konfucius tiszteletének nincsenek pogány vallási vonatkozásai. A Hitterjesztési Kongregáció és az Inkvizíció Szent Hivatala azonban betiltotta a kifogásolt rítusokat. Ez az úgynevezett rítusvita tovább folytatódott, és XIV. Benedek pápa 1742-ben előbb a kínai, majd két évvel később a jezsuiták által bevezetett indiai szertartásokról mondta ki, hogy összeegyeztethetetlenek a katolikus hitelvekkel és liturgiával.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!