A kutatásból kiderült, hogy minél súlyosabb kísértésről van szó, annál kevesebb személy vallja be, hogy az problémát jelent számára. Így lehetséges, hogy a válaszadóknak a legkomolyabb nehézséget állítólag a mértéktelen evés jelenti (55%), míg a keresztény amerikaiaknak csak 9%-a ismeri el azt, hogy szexuális területen kísértéssel kell szembenéznie.
A média megjelenésével a kihívások újabb formái is előtörtek. A megkérdezettek 44%-ának jelent problémát az internet, a televízió és a videójátékok túlzott használata, és minden tizedik válaszadó számára jelent nehézséget a megfelelő kommunikáció a modern eszközökön. Ők azok, akik könnyen megsértenek másokat e-mailben vagy sms-ben.
A legnagyobb kísértésnek a halogatást és a túlzott aggodalmat tartják a keresztények, mindkettő jellemző a válaszadók 60%-ára. Tízből négy amerikai vallotta be, hogy a lustasággal is küzd, és nem dolgozik olyan keményen, ahogyan tehetné. Érdekesség, hogy míg a protestánsok 57%-a tartja a halogatást kísértésnek és 40%-uk el is ismeri, hogy küzd a lustasággal, addig a katolikusoknál ennek aránya némileg alacsonyabb (51, illetve 28%).
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2013. 01. 11. (XVII/2)
