A ferencesek által gondozott kegyhelyen a helyreállítás mellett fel akarnak készülni a „21. századi turizmus infrastrukturális és lelkipásztori igényeinek ellátására”. Az uniós támogatással a „projekt részeként megkezdődhet a 18. században épült templom és kolostor helyreállítása és korszerűsítése, a napjainkra szűkösnek bizonyuló gyóntatóudvar kibővítése, a szent kút, a szabadtéri oltár és búcsús tér rendezése. Ez utóbbi újdonsága lesz a Szent István országfelajánlását ábrázoló mozaikkompozíció, amely a magyar Mária-kegyhelyek történetében először kerül liturgikus tér középpontjába. Ezzel is kihangsúlyozódik Szentkút egyedi jellege: Magyarország nemzeti kegyhelye” – írja a bejelentésről tudósító Magyar Kurír.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2012. 08. 24. (XVI/34)
