A pápa követe az 1279-ben tartott budai zsinaton kierőszakolja azt a rendelkezést, amely az 1215-ös IV. lateráni egyetemes zsinat mintájára előírja, hogy a zsidók ruhájukon kötelesek vörös posztóból készült szégyenbélyeget viselni, és tilos nekik vámokat kezelni vagy egyházi jövedelmeket bérbe venni. A rendeletet azonban IV. (Kun) László király ellenállása miatt nem hajtják végre. Zsidó kamaraispánról még 1280-ban is tudunk.
A zsidók helyzete hazánkban az Árpád-ház kihalásával (1301), az idegenből érkezett uralkodók alatt, a történelmi (katolikus) kereszténység terjedésével, a német polgárság bevándorlásával és megerősödésével kezd lassan a nyugat-európai mintához igazodni.
Kiűzetés és befogadás a pestis nyomán
Az elfedezés napja - Jom kipur jelentősége
Kettős egyetemes tanítás: a megtérés módja és Isten üdvtervének menetrendje »
Németh Sándor: sáná tová!
A zsidó újév, a rós hásáná, azaz a kürtzengés ünnepének jelentősége »
Porrajmos – a cigány történelem legsötétebb korszaka
Több ezer romát irtottak ki a nácik 1944. augusztus 2-án »
Az elfedezés napja - Jom kipur jelentősége
Kettős egyetemes tanítás: a megtérés módja és Isten üdvtervének menetrendje »
Németh Sándor: sáná tová!
A zsidó újév, a rós hásáná, azaz a kürtzengés ünnepének jelentősége »
Porrajmos – a cigány történelem legsötétebb korszaka
Több ezer romát irtottak ki a nácik 1944. augusztus 2-án »
2012. 03. 02. (XVI/09)