1977. március 4-én egész oldalas cikk jelent meg az Izvesztyija című szovjet lapban egy nemzetközi cionista összeesküvésről, amelyet a CIA és más imperialista titkosszolgálatok szerveztek a Szovjet-unió lejáratására. A cikk szerint a kémhálózat kulcsembere Anatolij Boriszovics Saranszkij, egy huszonkilenc éves zsidó matematikus volt. Tizenegy nappal később egy szürke Volga fékezett le Saranszkij mellett az utcán. Barátai és több külföldi újságíró szeme láttára öt KGB-ügynök megragadta a férfit, és az autó hátsó ülésére tuszkolta. A lefortovói börtönbe szállították, ahol közölték vele: a Szovjetunió büntetőtörvénykönyve 64. a) cikkelye értelmében kémtevékenységgel vádolják, amiért halálbüntetéssel sújthatják.
„Zsid, zsid!"
Saranszkij megrázó és egyben felemelő börtönnaplójának címe a 23. zsoltárt idézi: Ne félj a gonosztól! Ebben leírja, hogy zsidónak született, de nem cionistának. Fiatalon a sakk és a könyvek volt a mindene. Otthon csak annyit tudott meg zsidóságáról, hogy arról jobb hallgatnia mások előtt. A szovjet rendszer azonban gondoskodott arról, hogy ez egyetlen embernél se maradjon titok. A személyi igazolvány ötödik sorában ott szerepelt „Etnikai származása: »jevrej«" - 'zsidó' (Pontosabban később kiderült, hogy mégis volt, aki eltörölhette identitását. Az a volt ellenzéki, aki Saranszkij ellen a koronatanú volt a kirakatperben, a KGB-nek tett szolgálata jutalmául olyan igazolványt kapott, amelyben az ötödik sorban már az szerepelt: „orosz".)