A háború okozta károk felmérésére az új iraki kormány egy szakértői
csoportot kért fel, amelyet a British Museum Közel-Keleti Részlegének a
kurátora, John Curtis vezetett. A Szaddám Huszein megdöntésére indított
hadművelet befejezése után 2006-ig az amerikai hadsereg egyik főhadiszállása
volt az ókori helyszín. A szakértők jelentése szerint az éveken át tartó katonai
jelenlét sok kárt okozott: a romok fölé egy helikopter-leszállópályát építettek,
míg az amerikaiak által megbízott lengyel műszaki alakulat egy ősi templom
alapjait vágta ketté egy lövészárokkal.
„Valóban súlyos károk keletkeztek, ezért az első lépés ezek részletes felmérése
volt, teljes régészeti rétegeket távolítottak el” – nyilatkozta lapunknak Tamara
Teneishvili, a bagdadi kulturális minisztérium programigazgatója. „Ezt követően
kerülhet sor a műemlékek állagának megóvására és a helyreállítására. A jelentés
elkészült, most a szöveg véglegesítése zajlik. Még az idén szeretnénk
nyilvánosságra hozni a Babilon-tanulmányt” – mondta a programigazgató.
Az Irakban zajló régészeti feltárásokat a bagdadi kormány felkérésére az ENSZ
oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO felügyeli. 2005-ben
Párizsban nemzetközi konferenciát tartottak a babiloni régészeti műemlékegyüttes
jövőjéről. A rendezvényen a részt vevő országok – az Egyesült Államok és az
Európai Unió mellett olyan kisebb államok is, mint Svájc, Törökország vagy
Litvánia – pénzügyi alapot hoztak létre, amelyet a donor országok
felajánlásaiból töltöttek fel. „Nagy nemzetközi összefogás kezdődött” –
hangsúlyozta Tamara Teneishvili.
A párizsi konferencia után a babiloni helyreállítás kikerült az UNESCO közvetlen
felügyelete alól, és 2006-tól kezdődően a munkálatokat az amerikai
külügyminisztérium megbízásából a világ egyik legnagyobb non-profit szervezete,
a World Heritage Fund (Világörökség Alapítvány) koordinálja. „Tíz évre szóló
részletes fejlesztési tervet készítettek, amely nemcsak a leletek megőrzését,
hanem az egész helyszín átfogó kialakítását is tartalmazza. Ehhez hatalmas
összegekre lesz szükség. Bár az iraki kormány nagyon gazdag, a feladat olyan
nagy, hogy sok-sok támogatásra van szükségünk, nem csak anyagiakban, hanem
szakértelemben is. Már működik az a 30 főből álló tanács, amelybe számos ország
delegált vezető szakembereket. Támogatást kaptunk többek között Szíriától,
Nagy-Britanniától, Oroszországtól és Németországtól – nyilatkozta a
programigazgató, aki abban bízik, hogy az erőfeszítések hamarosan látványos
eredményeket hoznak. – Bármilyen meglepő, már ma virágzó vallási turizmus zajlik
Irakba, amely a síita iszlám szent helyekre irányul. Meggyőződésem, hogy ezt
követi majd a kulturális idegenforgalom beindulása is, mivel Irak és ezen belül
különösen Babilon városa hatalmas turisztikai potenciállal rendelkezik, legalább
akkorával, mint Egyiptom vagy Róma. Bár ma az iraki helyszínek még nem olyan
látványosak, mint ezek a világhírű kulturális központok, az ősi Mezopotámia
vonzereje óriási, hiszen ez a civilizáció bölcsője. Ne felejtsük el: Babilon a
múltban a világ legfontosabb városa volt.”
„Hihetetlen kincsek rejtőznek itt. Bár csak a város 30 százalékát tárták fel,
sikerült megtalálni a híres függőkertek maradványait és a Nabukodonozor király
által újjáépített bábeli torony alapjait is. A világhírű tudósok által most
folytatott kutatásoktól azt várjuk, hogy további régészeti kincseket hoznak a
felszínre” – mondta Teneishvili.
Az iraki szakértő szerint a hely nemcsak kulturális, hanem vallási szempontból
is központi jelentőségű. „Babilon szorosan kapcsolódik a három nagy világvallás
Szíriában, Jordániában és Izraelben található szent helyeihez. Egyaránt fontos a
zsidók, a keresztények és a muzulmánok számára. Ősi zsidó közösség működött itt,
és számítunk az ő érdeklődésükre is, csakúgy mint a bibliai helyszínekre
látogató keresztényekre.”
Ehhez természetesen békére van szükség, de az irakiak bizakodók: a Bagdadtól 90
kilométerre délre fekvő ókori romváros környéke már ma is az egyik
legbiztonságosabb területnek számít az országban. Az elmúlt években nem történt
itt terrortámadás, köszönhetően annak, hogy a térségben nincsenek bázisai sem a
szunnita lázadóknak, sem a síita milíciáknak.
Az ősi romok mellett található a modern Hilla városa, amelynek polgármestere
nagyszabású történelmi szórakoztató parkokat, éttermeket, luxusszállodákat
szeretne felépíttetni a turisták számára. Az iraki kormány arra számít, hogy a
kulturális turizmus az olajipar mellett Irak legnagyobb iparágává nőhetné ki
magát.
2008. 09. 19. (XII/38)
