hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A gyávaság új rémtetteket szül
Aggasztó tendencia Európában: ne emlegessük a múltat

2007. 04. 18.
Izraelben és világszerte április 19-én emlékeznek meg a holokauszt áldozatairól. Az idei megemlékezés előtt néhány nappal jelent meg a brit oktatási minisztérium jelentése, amely szerint Nagy-Britanniában egyre több tanár hagyja ki a tananyagból a holokauszt témáját, mivel nem akarják megbántani a muszlim diákok érzékenységét. Márciusban Németországból érkezett hír arról, hogy egy berlini rendőrakadémia hallgatói megtagadták, hogy tanóra keretében megemlékezzenek a második világháborús zsidóüldözésekről. A téma iránti közömbösség és passzivitás más európai országokban is növekszik, miközben a fiatalokat az interneten keresztül igényesen kivitelezett antiszemita, holokauszttagadó honlapok százai veszik célba.



Fotó: Somorjai László

„Egyes tanárok nem szívesen beszélnek a második világháborús atrocitásokról,
mivel attól félnek, hogy feldúlják azoknak a diákjaiknak az érzéseit, akiknek a
hitéhez hozzátartozik a holokauszttagadás” – áll a brit oktatási minisztérium
április elején kiadott jelentésében. Félreértés ne essék: az idézet nem muszlim
vallási iskolákról, hanem brit közoktatási intézményekről szól. A tanárok a
politikai korrektség jegyében úgy ítélték meg, hogy nem zavarhatják össze a
fiatalok kialakulóban lévő világnézetét még akkor sem, ha az nyilvánvalóan
hazugságokra épül. Ha otthon a szülők vagy a mecsetben az imám azt tanítja, hogy
a holokauszt soha nem is létezett, akkor ebbe az iskolának nincs joga
beleszólni. A minisztériumi jelentés szerint hasonló megfontolásokból mellőzik
számos vegyes etnikumú iskolában a keresztes háborúk történelmének taglalását
is, mondván: az „ilyen tanórák anyaga gyakran ellentétben áll a helyi mecsetben
tanultakkal”, továbbá a tanárok „tartanak attól, hogy a muszlim diákok
antiszemita és Izrael-ellenes reakciókat fejezhetnek ki az osztályteremben”.

Nemcsak a tanárok, hanem brit egyházi vezetők is úgy érzik, hogy ideje
nagyobb tiszteletet tanúsítani antiszemita államférfiak véleménye iránt. A
londoni The Times cikke az egyik vezető anglikán püspököt idézi, aki szerint
Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök „az erkölcsi és szellemi értékek” iránti nagyobb
megértésről tett bizonyságot a túszügy kapcsán, mint a magukat kereszténynek
valló brit politikai vezetők.

Michael Nazir-Ali rochesteri püspök szerint a brit katonák szabadon bocsátása
azt mutatta, hogy az iráni elnök számára fontosak a spirituális értékek, ezért
bocsátott meg a foglyoknak „Mohamed próféta születésnapja és Krisztus
megfeszítésének ünnepe kapcsán”.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Thomas Burns katolikus tábori püspök is, aki
szerint az iráni elnök kegyelmi gesztusa a „jó cselekedetekben megnyilvánuló
hit” példája volt, amely Ahmadinezsádnak a „megbocsátó Istenben való hitére
utal”.

A püspökök nem beszéltek arról, hogy a katonák elrablásának milyen spirituális
üzenete volt, mint ahogy hallgattak arról is, hogy a példaképpé emelt iráni
elnök beszédeiben rendszeresen megígéri Izrael eltörlését, a holokauszttagadók
számára pedig néhány hónapja nemzetközi konferenciát rendezett.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!