A barlang bejárata a júdeai pusztában. János keresztelhetett itt
Simon Gibson, az ásatást vezető régész szerint a felfedezett helyszínt i.e. 800 és 500 között alakították úgy, hogy a hagyományos zsidó rituális fürdésre alkalmas legyen. E felfedezésnek – amelyet a Weizmann Intézet és a Geológiai Intézet is megerősített – megfelelően a helyszínt Júda királyainak uralkodásától egészen a Templom lerombolásáig eltelt időszakban már használták a rituális fürdésekhez.
Hasonlóan izgalmas a régészeknek az a felfedezése, amely egy másik – nem zsidó – bemerítési rituáléra utal. Ezt a vallási szertartást, vagyis a keresztelést a régészek szerint az első században kezdték el a barlangban gyakorolni. A megkeresztelkedni szándékozó személyek 28 lépcsőfokon juthattak a keresztelőmedencébe, előbb azonban lábukat egy nagy lábnyomba helyezhették a lépcsősor alján.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2004. 08. 19. (VIII/34)
