Theodor Herzl Bázelben. Előbbre látott
Herzl Tivadar (Theodor Herzl), a cionizmus látnoka 1860-ban született az akkori Pesten, a Dohány utcában. Családja ragaszkodott a zsidó hagyományokhoz, de – különösen édesanyja – viszonylag szabad szellemben nevelte, a zsidó német felvilágosodásnak megfelelően megtanulta értékelni a világi kultúrát.
A család 1878-ban Bécsbe költözött, ahol Herzl jogi egyetemet végzett. Író, drámaíró és újságíró lett, a Neue Freie Presse cím? befolyásos bécsi liberális újságnál helyezkedett el. Az antiszemitizmussal először a bécsi egyetemen találta magát szembe, de igazán lapja párizsi tudósítójaként érezte át a huszadik századi zsidó sorsot olyannyira meghatározó jelenség valóságát. Akkoriban társadalmi problémaként közelítette meg az antiszemitizmust. A gettó cím? drámájában (1894) azt fejti ki, hogy az asszimiláció és az áttérés a kereszténységre nem jelentenek valódi választ. Remélte azonban, hogy a zsidók és keresztények között kialakuló vitában megoldást találhatnak a kölcsönös tisztelet és tolerancia elve alapján.
1894-ben a francia hadseregben igazságtalanul árulással vádoltak meg egy zsidó katonatisztet, Alfred Dreyfust, jórészt az akkoriban domináns antiszemita légkörnek köszönhetően. Herzl maga is tanúja volt tudósítóként, ahogy a felbőszült tömeg "halál a zsidókra" kiáltásokkal fogadta az ítéletet a francia felvilágosodás és forradalom hazájában. Arra a következtetésre jutott, hogy az egyedüli megoldás az lehet, ha a zsidók tömegesen kivándorolnak egy olyan földre, melyet magukénak mondhatnak. Így hatott a Dreyfus-per a politikai cionizmus kialakulására.
Ünnepi bélyegek Fotó: MTI
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »