hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Fáraók forognak a sírjukban
Indiana Jones magyar kiadásban

2001. 11. 25.
Semmi bajom az Indiana Jones-filmekkel. Hiszen eléggé szórakoztató, ahogyan a jó svádájú, okos és talpraesett professzor (főszerepben: Harrison Ford) hol a frigyládára, hol a Grál-kehelyre, hol pedig indián kincsekre bukkan rá a legképtelenebb helyeken. Nincs ezzel semmi baj, végtére is a filmvászon és Steven Spielberg fantáziája sok mindent elbír. De képzeljük csak el mindezt más környezetben! Mondjuk úgy, hogy a cambridge-i egyetem történészprofesszora számolna be hallgatóinak valamelyik előbb említett "szenzációs felfedezésről". Valószínűleg hamarosan más állás után kellene néznie, esetleg egy csendes, kényelmes gyógyintézet falai között folytathatná előadásait. Nem így szűkebb pátriánkban, amely – mint azt az alábbi történet példázza – e téren is a korlátlan lehetőségek hazája.



A csodák földje: Egyiptom Fotó: Reuters

Ez a történet nem Vörös Győző személyéről szól, még csak nem is a kihalófélben lévő magyar ókortudományról (amely egykor nemzetközi hír? tudósokkal dicsekedhetett), vagy holmi – kutyát sem érdeklő – tudományos "igazságokról". Alábbi történetünk kulcsszavai: inkompetencia, píármunka, menedzsment, szponzorálás, hatalom és tudomány, állam és egyház viszonya, lobbi, médiaképesség, nemzeti és szoclib újságírás, országimázs, szakmai tekintéllyel történő visszaélés – legkevésbé sem tudományos szakkifejezések. A Vörös Győző-jelenségben, mint cseppben a tengert, az egész mai magyar valóságot látjuk tükröződni.



A kiválasztott



"Hétévesen, a székesegyházban, ministrálás közben világosodott meg bennem, mi is akarok lenni. Az olvasmány az Exodusnak azon részéről szólt, amikor Mózes és Áron megjelennek a fáraó előtt… Ettől kezdve csak Egyiptommal kapcsolatos könyveket kezdtem olvasni…" – vall az indulásról Vörös Győző, akit úgy látszik az Isten is egyiptológusnak teremtett. A magában mózesi elhívatást érző fiatalember útját azért az egyház is egyengeti. "Egy gyónás végeztével, amikor penitenciát vártam, így szólt Bíró László püspöki titkár: Mondd, fiam, mi akarsz lenni? Egyiptológus, válaszoltam, mire behívott magához, a könyvespolchoz lépett, és leemelte a Fény és káosz cím? Kákosy-munkát, majd odaadta. Nézd ezt az embert, mutatott Kákosy fotójára, most fölmész hozzá Pestre, bemutatkozol, és elmondod, mi akarsz lenni. Ez a penitenciád" – írja Bartal Csaba az általa szerényen csak "magyar Champollion"-nak keresztelt Vörösről a Napi Magyarországban. 

Vörös még pécsi gimnazistaként, tizenhat évesen vág bele egyiptológiai tanulmányaiba. Intellektuális képességeit ennek ellenére sem gimnáziumi, sem egyetemi tanárai nem tartják kiemelkedőnek. "Saját tudományos teljesítménye jóval elmarad korosztályának legjobbjaitól" – nyilatkozza róla Makkay János, a magyar régészet egyik doyenje. Vörös ugyan elvégzi az ELTE egyiptológia szakát, de szakdolgozata, amelyet Jézus és Egyiptom címen védett meg, sem egyiptológiai, sem régészeti szakmunkának nem nevezhető. 



A magyar csoda



A tudósjelölt küldetéses hittel áll neki a sors szabta feladatai elvégzésének: "Nekem az a hivatásom, hogy Egyiptommal foglalkozzak. Azért vagyok a világban, hogy valakiért teljesítsem ezt. Hangsúlyozom, nem valamiért, hanem valakiért. Egészen pontosan: Isten dicsőségére" – nyilatkozza a Népszabadság hasábjain. A meglehet hiányos tudással, ám annál nagyobb hittel megáldott Vörös története ettől kezdve valóban a csodák szintjén mozog, földi halandó számára rejtett dimenziókban. Mert ugyan mi, ha nem csoda, hogy két héttel a keservesen megszerzett diploma után Vörös a kairói magyar nagykövetségen működtetett egyiptológiai képviselet munkatársa lesz, az a személy, akinek fő feladata az ásatásokhoz szükséges anyagi háttér megszervezése volt?! 

Az első szakmai lehetőség sem várat soká magára. Igaz, a feladat meglehetősen szerény: Vörös a nehezen megközelíthető Thot-hegyen, egy többszörösen is dokumentált, agyonkutatott romegyüttes feltárásával debütálhat. Az ifjú zseni 1995. november 1-jén repül el Egyiptomba, Pudleiner Rezső régészhallgató társaságában, ásatásai megkezdésére. Úgy tűnik, bő egyéves könyvtári kutatásai ellenére ekkor még fogalma sincs arról, hogy mi az, amit ásni fog. Elutazása előtt ugyanis a Képes 7 nevezet? hetilapnak adott interjújában egy középbirodalmi csillagászati obszervatórium ásatásáról beszél, megemlítve azon meggyőződését, hogy az ókori egyiptomiak ismerték a távcsövet (!), melynek lencséjét (!) ő meg szándékozik találni a romok alatt. Alig kezdődik meg az ásatás, Vörös máris a Magyar Televízió képernyőjére repül. Előbb Vitray Tamás jóvoltából, főműsoridőben kápráztatja el a nagyérdeműt, majd Kepes Andrásnál láthatjuk viszont a stílusosan Indiana Jones-jelmezbe öltözött "szakembert". 



A palestrinai mozaik tornya és a Vörös-féle Osiris-sír. Mint két tojás? Fotó: Kozma Károly

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!