A tech óriásokat politikai véleményekre gyakorolt hatásuk miatt jobb- és baloldalról is számos kritika érte az elmúlt időszakban. A liberálisnak tartott közösség nagyobb tartalomkorlátozást szeretne, míg a konzervatívok ugyanezt minimálisra csökkentenék. Az online térben a jobboldal a saját bőrén tapasztalja, hogy milyen következményei vannak a vélemények súlyozásának és az ebből fakadó cenzúrának. A problémára számtalan példát találunk bármelyik tech óriás közelében, a legújabb véleménykorlátozási botrány most a Google körül robbant ki. A keresőcég vezérigazgatója, Sundar
Pichai tavaly decemberben az igazságügyi bizottságban zajló kongresszusi meghallgatásán állította, hogy kézi vezérléssel nem nyúlnak bele a Google keresési eredményeibe, azokat szigorúan az algoritmus hozza ki. Nyár közepére viszont ezt több Google-alkalmazott is cáfolta, kiszivárogtatva a Breitbartnak a cég belső levelezését. Ebből egyrészt az látszik, hogy léteznek a cégen belül fekete és fehér (tiltó/engedélyező) listák, például a
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2019.08.30.(XXIII/35)
