A WWF és az ausztráliai Newcastle-i Egyetem, valamint a Dalberg fejlesztési tanácsadó cég egy tanulmányban összesítette a mikroplasztikok, vagyis az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskék mérésével foglalkozó, globálisan fellelhető kutatásokat. Ebből próbálták számszerűsíteni, mennyi juthat be az emberi szervezetbe a táplálkozás, illetve a légzés során. A végső tanulmány 50 kutatás összesítéséből született, melyek a sarkvidéki jégtől a Himaláján át a tenger legmélyebb pontjáig, a Mariana-árokig mindenütt találtak úgynevezett mikroműanyagokat.
A vizsgálatok szerint a levegő, a palackozott és csapvíz, a sör, a só, a méz, a tengeri gerinctelenek (rákok, kagylók és puhatestűek) és a halak esetén is szennyezettség mutatható ki. Ez alapján becsülték meg, hogy átlagosan körülbelül 2000 apró műanyagdarabot fogyasztunk el heti szinten, ami évente több mint 250 gramm műanyagot jelent.
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
2019.07.05.(XXIII/27)
