A WWF és az ausztráliai Newcastle-i Egyetem, valamint a Dalberg fejlesztési tanácsadó cég egy tanulmányban összesítette a mikroplasztikok, vagyis az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskék mérésével foglalkozó, globálisan fellelhető kutatásokat. Ebből próbálták számszerűsíteni, mennyi juthat be az emberi szervezetbe a táplálkozás, illetve a légzés során. A végső tanulmány 50 kutatás összesítéséből született, melyek a sarkvidéki jégtől a Himaláján át a tenger legmélyebb pontjáig, a Mariana-árokig mindenütt találtak úgynevezett mikroműanyagokat.
A vizsgálatok szerint a levegő, a palackozott és csapvíz, a sör, a só, a méz, a tengeri gerinctelenek (rákok, kagylók és puhatestűek) és a halak esetén is szennyezettség mutatható ki. Ez alapján becsülték meg, hogy átlagosan körülbelül 2000 apró műanyagdarabot fogyasztunk el heti szinten, ami évente több mint 250 gramm műanyagot jelent.
2019.07.05.(XXIII/27)
