A kutatókat leginkább a környezet megkímélése, valamint a várható agráripari előrejelzések motiválták abban, hogy a mesterséges szervek előállítását egy új aspektusból vizsgálják meg. A globális felmelegedés okozta aggodalmakat pedig igencsak erősíti a húsfeldolgozó üzemek által kibocsátott, üvegházhatást okozó gázok összmennyisége, amely éves szinten meghaladja a 7,1 gigatonnát. Ez az emberi folyamatokkal okozott üvegházhatású gázkibocsátás 14,5 százalékát teszi ki.
Becslések szerint a legnagyobb népességű országok – Kína, Oroszország és India – lakosainak húsfogyasztási igénye olyan mértékben fog megnövekedni, amelyet már nem lesz képes megfelelően kiszolgálni a húsipar. A feldolgozóüzemek által termelt szénmonoxid-kibocsátás pedig olyan mértékben nőne, ami tovább súlyosbítaná a globális szennyezettséget. Az eddigi adatok szerint a húsok mesterséges előállításával megközelítőleg 78 százalékkal csökkenthető lenne az üvegházhatást okozó gázok mezőgazdasági kibocsátása. További érv a szintetikus húsok gyártása mellett, hogy a jelenlegi állatállományt feltehetően rossz higiéniai körülmények között tartják. Így azok előállításával nagyban megelőzhető lenne az állati eredetű járványok terjedése. Alapanyagukat tekintve kétféle előállításmód ismert: az egyik a laboratóriumi, mesterséges fehérjéből előállított, hormonokkal kezelt anyag, a másik pedig a természetben is jelenlévő növények felhasználásából hozza létre a húspótló élelmiszert. A növényi előállításban a magas fehérje-, vas- és az alacsony zsírtartalmat a szója, a bab és a borsó felhasználásával érik el.
Vegán biznisz
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »