Különös vidék a Királyföld: sok száz kilométert autózhatunk a szászok vidékén, miközben az általuk alapított falvakban már nem szászok élnek.
A magyar királyok által betelepített német ajkú népcsoport közel nyolcszáz éven át élt együtt a magyarokkal, románokkal, néha háborúban, de többnyire békében. Sorsuk a Trianon óta eltelt száz évben azonban óriásit változott, szinte eltűntek, megszűntek létezni. A falvakba beköltöző románság nem őrzi a szászok hagyományait, épületeiket és kultúrájukat is lassan elkoptatja az idő.
A szász vidék jellegzetes épületei az erődtemplomok, amelyek építését még a Szentföldről elűzött német lovagrend kezdte meg, és az évszázadok során közel háromszázat emeltek a szász településeken. Az erődített templomok a falvak lakóit óvták a betörő ellenségtől, és ide hordták az értékeiket és az élelmiszert is – innen származik a „szalonna torony” elnevezés is. Mára az erődtemplomok mintegy fele elpusztult, és a meglevők is üresen kongnak, mementóként hirdetve: a modern kor kihívásai nem kívülről fosztották ki a szászokat, hanem belülről.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2019.10.31 (XXIII/44)
