Február elején jelent meg a rangos Science című folyóiratban egy tanulmány, amelyet a kutatásról szóló híradások az evolúció újabb bizonyítékaként értelmeztek (címe: Egy mutáció túléléssel való összefüggése a vadon élő egerekben). A kísérletet Amerikában őshonos őzegerekkel végezték Nebraska államban. A tudósok alkalmas földterületeket elkerítettek, majd ezeket a rágcsálók természetes földi ellenségeitől (csörgőkígyók, rókák) megtisztították. Így kizárólag a fentről támadó madarak, elsősorban baglyok tizedelhették az egérállományt. Nagyjából egy évig figyelték meg az egérpopulációkat, miközben rendszeresen vizsgálták a területeken megmaradt rágcsálók létszámát. Az egerek között világosabb és sötétebb szőrzetűek is előfordultak, és ugyanígy a bekerített földterületek között is volt egyaránt sötét és világos árnyalatú.
A természetes egérszelekció
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »